Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
között munkamegosztás jött létre: a magyar bizottság képviselte és dolgozta fel a mezőgazdasági, az osztrák az ipari külkereskedelmi árpolitika kérdéseit az Osztrák— Magyar Monarchia külügyminisztériuma számára. 1878 decemberében Apponyi Albert javaslatára 15 tagú vám-és kereskedelemügyi bizottságot is választottak, különösebb eredmény nélkül. így Bakay Nándor is kénytelen-kelletlen elfogadta a Magyar- ország mezőgazdasági kivitelére kedvezőtlenebb szerződést.55 Az Olaszországgal megújított kereskedelmi szerződés előkészítése során a tarifatételek megállapításakor különösen a kender és len váltott ki vitát, mert ez a két ország közötti „konkurrencia cikk” Bakay szavaival. Bakay a nyerstermények vám- mentességének elvét ajánlotta a kormány figyelmébe, ami a kölcsönös kedvezmény elve alapján a Francia- és Németországgal folytatott vámtárgyalásokon hivatkozási alap lehet.56 Az 1876. 4. te. alapján követelte a szerződés újra tárgyalását a magyar érdekek érvényesítése érdekében, mert a selyemre Ausztria a legnagyobb kedvezmény elvét érvényre juttatta, ezzel szemben a gabona védő vám nem tartható fenn, mert elszegényedéshez vezet, a ló- és marhakivitel feltételei is kedvezőtlenek Magyar- országnak. Bakay szerint Bécsben Svájc megbízottja tiltakozott az osztrák—magyar védővám törekvések ellen. Br. Kemény Gábor az interpellációra adott válaszában tagadta ennek lehetőségét, mert 1868-ban a legnagyobb kedvezmény elve alapján kötött szerződés 8 év lejárta után, felmondás nélkül, továbbra is érvényben van, így Svájcnak erre semmi oka nem volt 1879-ben.57 A különállamokkal kötött kereskedelmi szerződések az ellenzék körében nem váltottak ki élesebb bírálatot, hiszen a szerződési feltételek alku eredményei voltak, melyeket a nemzetközi kereskedelmi és vámpolitikai viszonyok nagymértékben meghatároztak. A szabadkereskedelem legtöbb kedvezmény elvére épülő francia kereskedelmi szerződéshez „pártja nevében” Bakay is hozzájárult. Bakay Nándor, Szeged város képviselője az 1870-es években a Függetlenségi Párt országgyűlési frakciójában elfogadott kereskedelem és vámpolitikai szaktekintély volt, aki gazdaságpolitikai kérdésekben nem egyszer a párt nevében nyilatkozott.58 Szeged város és a törvényhozás Szeged város és az országos ipar-, közlekedés és mezőgazdaságfolítika A törvényhozás polgári kori működése az 1848/49-ben megvalósult rendezés formájában korántsem volt tökéletes, és a dualizmus korában a kiegyezéssel megújított kötöttségek és további hatáskör szűkítés következtében fontos funkcióinak ellátásában korlátozott és felemás hatáskörű intézmény volt. A fokozatos fejlődés eredményeként mégis kinőtte 19. század első fele méreteit, és elhelyezéséről is gondoskodni kellett. A régi Sándor utcai épület hovatovább alkalmatlanná vált az ország- gyűlés befogadására. A belváros az akkori fogalmak szerint Budapesten a mai Sza- badság-híd és Lánchíd közötti ún. Kiskörúton belüli terület volt. Ezért a képviselők igen nagy részének aggodalmát váltotta ki az országgyűlés új épületének tervezett helye, ami akkoriban a közös hadsereg raktárterülete volt egy kialakulófélben levő gyárnegyedben. Herman Ottó, Szeged képviselője 1878-ban aggályát fejezte ki az or55 OKN 1878. II. 216. 56 OKN 1878. II. 254. 67 OKN 1878. II. 273. 58 OKN 1878. II. 18.; v ö. 1878. II. 282. 191
