Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Kulcsár Péter : Az 1522-es tizedjegyzék mint történeti forrás
a Tót utcában 0—4—4, a Lysa utcában 0—0—4—6—2, a Kerek utcában 1—1—0— 8—0. Egy-egy juhosgazda akad ugyan szinte minden utcában, általában azonban — mint látszik — egy tömbben, nyilván a városból kijárást nyújtó helyen laknak. Nem véletlen, hogy a Belső-Palánk területén, a Felsőváros központjában egyetlenegyet sem találunk. A Sóhordó utcában sincs, amire az utca funkciója és Tisza parti fekvése elegendő magyarázattal szolgál. Nincs az Alsóváros közepén, a kolostor környékén. Ezt a megfigyelést topográfiai tekintetben is hasznosíthatjuk, abból a feltevésből kiindulva, hogy azok az egyébként ismeretlen fekvésű utcák, amelyekben nem találunk juhot, a városrész belsejében vagy a keleti, vízparti részen keresendők. Ilyen az alsóvárosi Kun utca, a Felsővárosra helyezhető Bondy és Angyal, ugyanott a Szent Lélek és a Bánfalva utca. Ezzel szemben a nyugati mezőségre nyíló utak mentén kell elhelyeznünk azokat, amelyekben viszonylag nagy számban él juhtenyésztő; a Külső-Palánkban a Szegedi, a Félszer, a Chws utca, az Alsóvároson a Balog és a Kőégető, a felsővárosi Tót, Varga, Prédikátor, Buday, Kerek, Madarász utca, és ilyen a Lysa utca. Ide kell iktatnom lektorom, Szakály Ferenc megjegyzését, mely szerint „a sokszor több száz darabos nyájakat egy olyan városban, amely hatalmas pusztákkal s azokon már a 16. században is igazolhatóan »szállásokkal« rendelkezett, aligha tartották a gazdák házainál”. A megjegyzésbe bújtatott ellenvéleményre nem tudok válaszolni. De az a tény, hogy a juhosgazdák zöme hatosával-nyolcasával egy-egy traktusban lakik, továbbra is tény marad, Talán ez volt a szegényebbje. Flasonló megfigyelést tehetünk a szőlőbirtokosok esetében is. Ezek nyilvánvalóan a leggazdagabbak sorába tartoztak, tehát a legelőkelőbb negyedekben laktak. A Szegedi utcában az utolsó 2 traktusban lakik négy, ugyanott, ahol a bizottság is szállást foglal. Ez lehetett a Külső-Palánknak a belvároshoz legközelebb eső, legrangosabb része. Ugyanott, az 1. Varga utcában lakik kettő. A Kislatrán utcában a legelején van kettő. Az Alsóvároson a Balog utca legelején kettő, a Kőégető utcának a legelején és a legvégén 1—1. Ez tehát a városrész szíve. Több szőlősgazda nincs is az Alsóvároson. A Belső-Palánk két utcájában (Szent Demeter és Nagy) rengeteget találunk, de ugyanott a Szántó utcának csak az egyik szakaszában laknak. Az első kettő tehát egészében a templom mellett feküdt, a harmadiknak csak egy darabkája esett közel ahhoz. Hasonló környék a Felsővároson a Szent György utca. Ugyanitt akad néhány bortermelő a Műves, a Szent Lélek utcában és a Szent Miklós utca egyik szakaszában. A szőlősgazdák szorosan egy tömbben laknak. A felsorolt helyeken kívül mindössze két utca akad, amely 1—2-nek otthont ad: a Prédikátor és már megint a Lysa. Hogy most már kikerekítsem azt a képet, amely a fentiek alapján a város társadalmi tagozódásáról felvázolható, megjegyzem, hogy a földművelők elhelyezkedését a szórtság jellemzi, alig 1—2 utca akad, ahol egyet sem találunk. Nagyobb számban az alsóvárosi Balog, a külső-palánki Félszer és Chws, a felsővárosi Tót, Sóhordó, Bondy, Buday, Kerek, Madarász, Szent Miklós utcát és Tápét lakják. A Lysa utca ezek közé is odatartozik, 5 földművelő családot írnak össze benne. Van továbbá három olyan utca, melynek lakói egytől-egyig kereszténységpénzt fizetnek, az Árokhát, az Angyal és a Bánfalva. A két felmentett nemes egyike a külső-palánki Varga utcában lakik, másika a Szent Demeter utcában, a szegénysége miatt mentesített özvegyasszony Tápén. * 15
