Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Kulcsár Péter : Az 1522-es tizedjegyzék mint történeti forrás
E pontig tehát a földrajzi összefüggéseket ki lehet mutatni, és az idő is hozzáidomítható a térhez anélkül, hogy az anyagon erőszakot tennénk. A 9. utca, a Prédikátor (Predicator) egy problémasor elején áll. Neve arra látszik utalni, hogy a prédikátor (domonkos) barátok Szent Miklósról elnevezett kolostorának közelében volt, vagyis a Felsővároson. A következő Félszer (Feeylzer) azonban ismét visszavezet a Külső-Palánkba, ahol a törökkorban is feltalálható. Ugyancsak a Külső-Palánkban van 1548-ban a listánkon következő Kis (Chws) utca. Csakhogy ez utóbbi azonosítása nem egyértelmű, a Chws ugyanis inkább olvasható ,,Csősz”-nek, mint,,Kis”-nek (Bálint Sándor is „Csősz”-nek olvassa). A városban élő számtalan Kis nevű családfőt „Kys”-nek írják, és így áll a Kyslatran is, egyetlen Chws János akad, aki tehát aligha lehet Kis. No, de akkor hova tűnt 1548-ra a Csősz utca, illetve hol volt az 1548-as Kis utca elődje? (Vass Előd török olvasatait, sajnos, nem állt módomban ellenőrizni.) Az összesen kilenc szakaszból álló három utca közül tehát csak a középső lokalizálható biztosan a Külső-Palánkra, az első valószínűleg a Felsővároson van, a harmadik talán-talán szintén a Külső-Palánkban. Még nagyobb zavart mutat a következő hármas, az összesen 9 szakaszból álló Tót (Thoth), Lysa és Varga (Warga) utca. A Tót utca 1548-ban is megtalálható, mégpedig a Felsővároson. Varga utcából most is, később is, kettő van, a törökkoriak egyike a Felsővároson, másika a Külső-Palánkban. Úgy fest tehát a helyzet, mintha a bizottság ez utóbbi két napon a városrész-határokat át-átlépve dolgozott volna. Eszerint még sincs akadálya annak, hogy a Prédikátor utcát a Felsővárosra tegyük, annak azonban a Külső-Palánkhoz legközelebb eső, déli csücskébe. Logikus továbbá, hogy a két Varga utcából ez az 1. számú a külső-palánki legyen, hiszen ha most a felsővárosi lenne soron, napok múlva kellene visszatérniük a Külső-Palánkba az elfelejtett utcácska kedvéért. Ezen a környéken kell lennie valamerre a sok gondot okozó Lysa utcának is. Nevét az Erzsébetből szokás eredeztetni, így a Szent Erzsébet-ispotály mellett volna keresendő. Mivel azt a legutóbbi időkig a várba helyezték, az utcának is ott lett volna a helye. A Szeged-monográfia munkálatai során azonban kiderült, hogy a templom nem lehetett a vár területén, bár pontos elhelyezése továbbra sem lehetséges. Jegyzékünk szerint tehát a Lysa utcát a Külső-Palánk északi, vagy a Felsőváros déli részén kell keresni. Ez azonban csak akkor segít a templom helyének meghatározásában, ha a Lysa (Liza) csakugyan az Erzsébet származéka, ami — mint erre még visszatérek — távolról sem bizonyos. Amennyire egyszerű volt tehát térben és időben elhelyezni az első 8 utcát és felvételét, annyira összezavarodik a helyzet a 9—14. utcák körül. Meglehet, persze, hogy a felvétel eredeti rendje kissé megkeveredett az utólagos összeszerkesztés során. Innen kezdve a rend ismét helyreáll, és végig megmarad. 15—17. utca a Szántó (Zantho), a Szent Demeter (Sancti Demetry) és a Nagy (Plathea Magna), összesen mintegy 11 szakasszal. Elhelyezésük nem okoz gondot, mert mindhárom megtalálható a későbbiekben is, mégpedig a Belső-Palánkban. A Szent Demeter utca hollétét egyébként is mutatja a plébániatemplom. 18. helyen jön az említett 2. Varga utca, ez tehát a felsővárosi, utána sorban következnek a Felsőváros utcácskái, a Sóhordó (Sohordo), mely a törökkorban is fel-felbukkan, és neve alapján a sókikötő tájára szokás tenni, bár vezetéknévi eredetű is lehet, aztán a Bondy, a Buday (Bwday), a Kerek, a Madarász (Madarazs, Vass szerint Madaras), Hajnal (Haynal), Műves (Myves), Szent György (Sancti Georgii), Szent Miklós (Sancti Nicolai), Angyal (Angyaal), Szent Lélek (Spiritus Sancti). A sort a 30. helyen a Bánfalva (Banfalwa) piac zárja, amely ezek szerint a Felsőváros legészakibb szögletében helyezkedett el. Van köztük 3 kis lélekszámú utcácska, mely 13
