Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
862. * Kéró-puszta. A Tisza szabályozása előtt a Kéró-ér mentén terült el, s száraz dobén és kis víz idején a jó legelőt nevezték a környékbeliek Kérő-pusztának, Kéró- rétnek (Kapocsi Mihály, Pócsy Jenő). Ez a terület azonos lehet a Kéra-pusztával. 863. * Kéró-ér ~ Kéró-fok. Aránylag rövid, de jól kiképzett, széles medrű, bővizű ér volt, mely a Kopáncsi-sík, a Gyúló, Hód-ló és a Batidai-sík vizeit szedte össze, és vitte a Tiszába. DK felé a Porgány-éneX is összefüggésben volt. Torkolata előtt két ágra oszlott, és a Tiszával együtt a Kréta-szigetét képezte. A Kéró-ér és szigete pontosan ki van rajzolva a J. cs. térkép XIX. 29. lapján is. A Kérő-eret Kis-Tiszának is nevezték. 864. Kéró-foki-zsilip. Lásd Kis-tiszai-zsilip alatt. 865. Kérófoki-zsilipeshíd. A Kéróéri- és Kistisza—Porgányi- összekötő csatorna kezdeténél levő szabályozó zsilip (Benes Gyula ig. főmérnök). 866. Kéró-totok. A Kéró-ér hajdan a Tisza nagyfai-kanyarulatába ömlött két ágra oszolva, a Kréta-szigetét közrefogva. A bő és mély vizű torkolat kiváló halászóhely volt, hol főleg áradások alkalmával varsákkal és rekesztőhálókkal fogták a halakat (Pányi György révész és halász apjától, nagyapjától hallotta). A Kérőn rendszerint csónakokkal, nagy víz idején hajókkal is jártak Vásárhelyre, ez utóbbiakkal utoljára 1856-ban. 867. Késés vendéglő. A Vásártéren, annak K-i részén a Zsidótemplom és a mai Dáni utca között már az 1800-as években híres, sőt hírhedt kocsma volt, főleg vásáros napokon sok duhajkodás, verekedés, bicskázás történt itt [24/421]. Nevét egykori tulajdonosáról (Késesné) kapta. (Kis Lajos, Gallyas Károly). Helyén ma az Alföld szálloda és vendéglő épült. 868. Két-halom (I). Az Apróhalmi- és Mágocsoldali-dűlők határán emelkedő két kisebb halom (87 és 86 m), tőlük K-re, kb. 1 km-re van a Hét-halom. Ezek a halmok és a tőlük EK felé ugyanilyen távolságra a Veres-halom, valószínűleg a hajdani Má- gocs-érnek, egy vele párhuzamos ágának a partján emelkedő, hidroeolikus hátság magasabb pontjai [7]. 869. Két-halom (II). Darvasszék D-i részén, ahol a Mártélyi út átvezet ezen a dűlőn, a K—Ny-i irányú dűnevonulat két magasabb pontja. Mártélyi-két-halomnak is nevezik [7], 870. * Kétkupa-puszta. Hunyadi János vásárhelyi birtokához csatolta a fent nevezett pusztát is [38/V. 230]. Eddig semmi közelebbi adatot nem találtam róla. Van Csanád megyében Kupa-puszta, mely most Kunágota tartozéka. Lehet, hogy azonos a hajdani Kétkupa-pusztávaX. 871. Két-Tisza-köze. A Tisza körtvélyesi kanyarja által közrefogott Jobbszéna- hátat nevezték így, miután a 87. átvágás következtében az Élő- és a Holt-Tisza által közrefogott szigetté vált (Pányi György, N. Kardos Imre). Inczefi Géza is említi [25/109], 872. * Kétlibéc. Újváros-pusztához tartozott Alsó- és Felsö-Libec pusztákat (1. ott) említik így régi okmányok. 873. * Kétmalom utca. A mai Malom utcát nevezték így a múlt században (1. ott). Nevét onnan kapta, hogy az utca elején volt a századforduló előtt a város első nagy szárazmalma, az utca végén pedig a szintén híres Lázár-féle szuszi, majd szárazmalom, melyet szintén a múlt század végén bontottak le (Bodnár Bertalan, Herczegh István Dezső József). [Czégényi térkép]. 874. * Kétzöldes-puszta. Hunyadi János fenti pusztát is a vásárhelyi domíniumához csatolta [38/11. 230]. Eddig semmi közelebbi adatot nem sikerült találni helyére vonatkozólag. 875. * Kicsapó-ér. Rövid, keskeny érvolt, mely a Csalányost kötötte össze a Hód96
