Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
a Y. VI. és VII. kerület osztozik rajta. Új neve Kálvin tér, Kálvin János (15C9—1564) nagy reformátor emlékére [13], 722. János utca. Tabánban a III. kerületben, régen az I. tizedben a ref. templom előtt az öt utca összetalálkozásánál keletkezett térszerű kiszélesedéséből. ÉNy felé haladva a Szerencse utcát köti össze a Lévay utcával, a Jámbor utcával párhuzamosan. Rendezett, széles utca a kiszárított Hatlyas-tó medrében [13]. 723. Jegenye útca. Csúcs városrész utcája, mely a Teleki utcát köti össze a Dél utcával. Hajdan a Csúcs-tó D-i partján kezdődött a település, s ahogy száradt ki a tó vize, úgy települt tovább az utca a tó K-i szélén É felé. Ha az V. kerület térképét megnézzük, látható, hogy az utca vízparti település volt, mert iránya követi a tó partvonalát, míg a többi Ny felé eső utcák, melyeket már később a volt tó medrében jelölt ki az uradalom, szélesek és egyenesek. Neve onnan származik, hogy a régi Csúcs-tó partján hatalmas nyárfák, jegenyék voltak (Halmi János, Jó Ferenc). Régi neve Liba utca volt, szintén találó és jellemző név, mert a Csúcs-tó hajdan nádas-kákás partján sok vadliba tenyészett, de a parti és környéki lakosok is sok házilibát és kacsát tartottak, és itt volt a „libalegelő”. Régen a III. tizedbe tartozott, ma az V. kerület utcája [13], 724. * Jegenyefa-puszta. A tatárjárás után a határban 43 falu, 2 város és 10 puszta emlékét őrzik a régi írások. Ez utóbbiak közt szerepel fenti puszta is, de helyét nem ismerjük [38/11. 230]. 725. Jenei János utcája. Susánban említik a régi írások. Idős susáni emberek szerint a Görbe utca vége felé egy vakköz volt, mert ott a múlt század végén több Jenei család is élt (Halmi József, Herczegh István, Kamocsay Gábor) [13]. 726. * Jég utca. A Szent László utcát nevezték így a múlt században (1. ott) [13]. 727. Jobb-szénahát. A Tisza körtvélyesi kanyarulatában az átvágás által szigetté vált terület, mely a szabályozás előtt is magasabb fekvésű, jó szénatermő hely volt, s védelmére emelték a Petres-gátját. A szabályozás előtt a Tisza jobb partján volt, az átvágás folytán az Élő-Tisza bal oldalára került. Nevezik még Körtvélyesi-földnek és Körtvélyesi-szigetnek is (1. ott) [7]. 728. Jókai útca. Vásárhely leghosszabb rendezett utcája, mely a belterület É-i részén a Kútasi utcából indul ki, s az Arany temető előtt húzódik DK—ÉNy-i irányban. A Rárósi utcától pedig az Észak utcával párhuzamosan a Határ utcáig tart. A századfordulón megkezdődött ezen a részen is a lakóház-építés, s néhány évtized alatt egész telep alakult ki, és az utcát a Jókai utca nyomvonalának folytatásában tovább építették, de innen már Király .sornak nevezik. A Jókai utca Vásárhely leg- rendezettebb, több mint 2 km hosszú, nyílegyenes, széles utcája lett. Miután az 1910- es években kezdeti részét rendezték, most már törés, szűkület nélkül indul ki a Kútasi utcából, s mind a Hattyas-, mind a Csúcs-tó medrén is keresztülvezet, de ezeket a részeket teljesen feltöltötték annak idején. Az utca rendezése alkalmával mind a két oldalán kanadai nyárfasorokat ültettek, melyek hatalmas lombjukkal a legszebben fásított utcává varázsolták ezt a forgalmas útvonalat. Ha végig kiépül, a Kútasi utcát fogja a Mártélyi úttal összekötni a Kincses temető mellett. Régen a III. és II. tized utcája volt, ma a III. és V. kerületbe tartozik. Nevét Jókai Mórról (1825—1904), a legnagyobb magyar regényírótól kapta. Régi neve Kontrúszki utca volt (1. ott) [13], 729. Józsa útca. Újvároson a Hajda mögött a Fáncsy és Vörösmarty utcát köti össze. Rövid kis utca egyetlen házzal. Régen az V. tized utcája volt, ma a VIII. kerületbe tartozik [13]. 730. Juhász-halom ~ Juhász-domb. A szentesi vasútvonaltól Ny felé a Tisza vé dg át ja mellett emelkedik. Ma Mindszent határába tartozik. Q 83 m. A védgát emelése, erősítése alkalmával nagy részét abba behordták (Benes Gyula ig. főmérnök [7]. 81
