Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
ahol az igási és földeáki közös mesgye a vásárhelyi határral érintkezett [38/V. 719]. Nem tartozott már a vásárhelyi határhoz, de régen főleg a vásárhelyiek bérelték. 703. Igási-út. Sámsonból Makóig vezet, nagy részben a Száraz-ér mellett. Nem tartozik a vásárhelyi határhoz [11]. 704. * Igló. Középkorban elpusztult község az Iklód-ér partján. 1648-ban már csak mint pusztát említik. A község valószínűleg az 1590-es években pusztult el [14, 38/V. 761]. 705. * Igló-puszta. A török hódoltság alatt elpusztult Igló község területét és határát 1648-ban már mint pusztát említik [38/III. 145]. 706. * Ignác utca. A mai Berzsenyi utcát nevezték így a századforduló előtt. (L. ott) [13], 707. * Iklód-ér. A körtvélyesi Tisza-kanyart kötötte össze a Kender-tóval a Döt- halom irányában. Medrét későbben áttöltötte a védgát. A hullámtérben már alig látható a nyoma, mert a Tisza áradásai alkalmával lassan teljesen betölti. A körtvélyesi Holt-Tisza töltése lábánál kocsiút vezet át rajta, s most itt csaknem teljesen fel van töltve. Innen a volt nagy ér medervonulata mindjobban elmosódva a Karancsi-lapos- ba vezet, ahol szinte teljesen elvész. Repülőgépről nézve azonban — főleg vizes időkben — a meder részletei a Kender-tóig kivehetők. így az egykor széles és mély vizű ér, melyen keresztül a Tisza felől jövő áradások sokszor elöntéssel fenyegették a várost, s rajta kisebb hajók és tutajok úsztak be a város alá a Hód-tóba, szinte teljesen elenyészett. Mai fenékmagassága 79,0—79,5 m [6/35]. 708. * Iklód hídja. Az Iklód-éren a torkolatához közel volt egy erős fahíd gerendákból, pallókból összeácsolva, melyen át a Régi-Szegedi út vezetett. Régen a hidat a vármegye gondoztatta. A Tisza és a belvíz szabályozása alkalmával a hidat megszüntették, lebontották, az Iklód medrét pedig azon a helyen teljesen betöltötték (Benes Gyula, Pányi György). Közelében települt a középkorban elpusztult Igló község. 709. Ilka utca. Susánban a Klauzál utca második bal oldali vakköze, kutyaszorítója, és a múlt századokban, mikor még a Búvár utca helyén a Kistó-ér vize folyt, a mai Ilka utca elődje mint kis köz, sikátor leért a Kistó-ér partjáig, ott egy halász- csárda volt. Az az öreg ház, mely az Ilka utca végében volt az 1900 évek elején, Kovács nevű idős, Oroszlán utcai cipészé volt, akinek felesége messze környékén híres gyógyító asszony volt. (Tudását az akkori orvosok is kénytelenek voltak elismerni, mert nem kuruzsló volt.) A ház akkor már 130 évesnél is öregebb volt. Régi tulajdonosai halászok voltak. A régi csárdának, mely az ér medrére nézett, egyes épületrészei (kocsiszín, földbe ásott pince stb.) az udvar végén még megvoltak. A Kistó-ér vize lassan kiapadt, feliszapolódott, s feltöltögetett medre két partján kialakult a Búvár utca (1. ott) zárt sora, s a mai Ilka utca vakköze lett. (Kovácsné helyszíni közlése). Régen a IV. tized, ma a VI. kerület utcája [13], 710. Ilona utca. Tabánban a Mihály utcát köti össze a Damjanich utcával a Simon, illetve a Balassa utca sarkánál. A III. kerületbe tartozik. Régen az 1. tized utcája volt [13]. 711. Imádkozó-halom. A Nagy-szigetben a Szöllő-halomtól É-ra emelkedő „kun” halmok legnagyobbika. Rajta épületmaradványok voltak és sok kőtörmelék. A környékbeli idős emberek szerint hajdan kápolna volt a tetején. Hagyományok szer- rint a halmok a hódi csatornában elesett kunok temetkezési helyei voltak [7]. 712. Imre utca. Tarján É-i részének utcája, s a Damjanich utcát köti össze azzal a szabálytalan, rendezetlen térszerű területtel, mely a Borz, László, Csillag és Malom utcák összetalálkozásánál keletkezett. Régen az I. tizedbe tartozott, ma a 11. kerület utcája [13]. 78
