Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
Szabó József: Megjegyzések Bodnár Béla munkájához
MEGJEGYZÉSEK BODNÁR BÉLA MUNKÁJÁHOZ Aligha szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy mennyire fontos és sürgős feladat napjainkban a földrajzi nevek gyűjtése és közzétevése. Ez a felismerés korántsem új, hiszen az 1960-as évek közepe óta, a Zala megyei kezdeményezés ösztönző hatására más megyék (pl. Somogy, Tolna, Vas) földrajzinév-anyaga is napvilágot látott, és szerencsére az ország nagy részén a névgyűjtés sikeresen befejeződött, és több megye föld- rajzinév-kincse van már közel a megjelenéshez. S persze a földrajzinév-gyűjtésnek a 60- as évek közepétől számítható föllendülése, szinte mozgalommá válása sem előzmények nélkül bontakozott ki, hiszen főképpen az 1940-es évekből (egy-két esetben korábbról is) találhatunk már szép példákat egy-egy település vagy kisebb-nagyobb tájegység földrajzi neveinek összegyűjtésére és feldolgozására. Bodnár Béla ,,Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei” című munkája is a magyar névtudománynak a korai, értékes sorozatát gazdagíthatta volna, ha idejében megjelenik, hiszen az anyaggyűjtést lényegében már az 1930-as évek végén lezárta a szerző. Bodnár Béla, a földrajztudós akkor végzett földrajzinév-gyűjtést, amikor nagyon kevesen gondoltak erre, és még kevesebben foglalkoztak vele. Csak sajnálni lehet, hogy munkája több évtizedes késéssel jelenik meg, s szomorú tény, hogy könyvének kiadását nem érhette meg. Annak ellenére, hogy a szerző majdnem fél évszázaddal ezelőtt zárta le gyűjtőmunkáját, s ennek következtében a névanyag természetesen az akkori helyzetet tükrözi — napjainkban a korábbi állapottól való eltérés elsősorban a belterület utcaneveinek megváltozásában szembeszökő •—, Bodnár Béla dolgozata olyan eredményeket tud fölmutatni, amelyek tartalmi szempontból maradandónak, máig is időálló értékeknek bizonyulnak. Igaz ugyan, hogy a szerző az ún. pontszerű földrajzi nevekre (pl. a különböző jeles épületek, keresztek, kutak stb. elnevezéseinek összegyűjtésére) kevesebb figyelmet fordított, sőt egy akkoriban kialakuló városrészről, a Kertvárosra'/ megfeledkezett, s emiatt — amint az Herczeg Mihály lektori véleményéből kitetszik — jó néhány név kimaradt a kötetből, munkája azonban még így is értékes. Mindenekelőtt elismerést érdemel az a körülmény, hogy Bodnár Béla egyedül is vállalkozni mert és tudott olyan feladatra, amilyennel még ma is kevesen tudnak megbirkózni, hiszen Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzinév-kincsét több tudományág (főképpen a névtudomány, a földrajz és a történettudomány, de a néprajz és a régészet) szempontjából igyekezett feltárni, a további kutatások számára hasznosítani. Munkája elmélyült levéltári és szakirodalmi búvárkodáson és helyszíni gyűjtésen alapuló, fáradhatatlanul végzett terepmunka gyümölcse. Ezért sikerülhetett — nem kis részben a jól kiválasztott adatközlők segítségével — olyan dolgozatot készítenie, amelynek alapján feltárul az elpusztult falvak nyoma, szinte megelevenedik az egykori táj, a vízszabá7
