Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
ménytermek, szertárak és tanári dolgozószobák és 1 nagy természettani előadó terem, ezenkívül 1 nagyméretű ének- és zeneterem, amely egyúttal ifjúsági gyűlésterem, s télen istentisztelet tartására is szolgált a diákok részére. A főbejárat a Szőnyi utca sarkán 3, szépen elgondolt, nagykapus, poligon kiképzésű előcsarnokba vezet, melyből a több lépcsővel magasabban fekvő főlépcsőház és folyosók nyílnak. Az előcsarnok felett az első emeleten van a nagy tanári tanácsterem és az igazgatói iroda, a második emeleten pedig a gazdag régiségtár. A termek előtti zárt folyosók és a főlépcsőház 2,5—2,5 m szélesek. Az emeletsorok magassága padozattól padozatig 6,62 m, a termek magasága pedig 4,22 m. A főépülettel szerves kapcsolatban a két végén É, illetve az udvar felé egy-egy szárnyépület van. A Ny-iban van a pincétől a padlásig a melléklépcsőház és a W. C. csoport. A K-i szárnyban a Szőnyi utcai fronton — mely csak 1 emeletes — a földszintjén 25—30 000 kötet könyv elhelyezésére alkalmas könyvtár, olvasószoba és könyvtári rendezőszoba található. Az I. emeleten az északi megvilágítású 3 nagy műterem, ablakkal ellátott rajzterem és rajztanári szoba. Ezeknek a szárnyhelyiségeknek mérete 4,70X8,40 m, s a mennyezeteket szegecselt vasszerkezetek tartják. A főépülettel zárt folyosóval van összekapcsolva az udvar Ny-i oldalán a tágas tornaterem, az udvar közepére nyíló kijáró ajtóval, kényelmes öltözőkkel és karzattal ellátva. Tekintettel arra, hogy iskolai ünnepélyek, tudományos előadások tartására és díszteremként is szolgál, hatásos építészeti megoldást nyert a famennyezetével és a magas oldalvilágítással. A tornaterem mérete 12x22 m, a magassága átlag 10 m. Az udvar Szőnyi utcai frontján van külön épületben a két hivatalsegéd részére 1-1 szoba-, konyha-, kamrából, előtérből és W.C.-ből álló lakás. Az épület úgy van kivitelezve, hogy az emeletre húzható legyen egy 4 szoba összkomfortos igazgatói lakás részére. A főépületből külön kijárás vezet az épület felé az udvarba. Az épületek összes falai, megfelelő erős alapokkal, téglából készültek. A homlokzatok jó minőségű, átpréselt téglával, továbbá faragott és műkő részekkel, a lábazatok pedig terméskővel vannak burkolva. A 12 tanterem alapterülete 720 m2 és 560 tanuló kényelmes befogadására alkalmas. A rajzterem 122 m2, a gyűjtemények, tanári dolgozó szobák, az előadói és zeneterem alapterülete több mint 800 m2. A tornaterem 254 m3, az öltözők és a hozzá tartozó karzat 100—100 m2. A folyosók, lépcsőházak és az előcsarnok alapterülete kb. 1500 m2. A főlépcsők borossebesi vörösmárványból, a melléklépcsők pedig Arad megyei homokkőből vannak kifaragva. A gimnázium építési költsége összesen kb. 130 000 Ft-ot tett ki, ebben benne van a berendezés és az ártézi kút értéke is [61]. 545. * Gólya utca. A Csúcs-tó medrét lecsapolása és kiszáradása után az uradalom házhelyekre osztotta fel, s széles, egyenes és egymásra merőleges utcákat tűztek ki. A Szentesi utcáról második utcát, mely a Csík utcából (1. ott) a határba vezetett, nevezték így, emlékeztetésül, hogy hajdan a Csúcs-tóban nagyon sok gólya élt, és a tó körüli nagy fákon és házak kéményein fészkeltek. Ma Kisfaludy utcának nevezik [13]. 546. Gomba utca. Lágernek egy rövidebb, összekötő utcája Susánnai. A Róka utcából indul ki, s a Klauzál utcába, torkollik. Belőle indul ki Ny felé a Búvár utca, mely már a hajdani Kistó-ér kiszáradt medrében települt (1. ott). Ma is forgalmas utca, melyen át és a Csiga utcán keresztül a Kutasi-útra lehet kijutni. Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület utcája [13]. 547. * Gorzsa. Középkorban elpusztult község, melynek határa volt É felől Vásárhely, K felől Szentkirály és Batida, Ny-on Kopáncs. Határában nagyobb vizei voltak (IIód-tó, Csalányos-, Kaira-, Szöllő- és Gatyás-erek). Ez utóbbi partján települt a község, amely 1596-ban pusztult el. A község helyét, mely a Kenyérváró-halomtól K felé szigetként emelkedett ki a környező vizekből, ma is Gorzsa-teleknek nevezik. 60
