Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
tozott. Nevét Garay János (1812—1853) költőről kapta. A múlt században Tehén utcának nevezték (1. ott). [13] 522. * Gatyás-ér. Az Antalics-tavat kötötte össze a Csalányossal, ÉNy—DK irányban húzódva, Ny felé tekintő homorulattal. Gorzsát választotta el Földvártól. Medre változó szélességű lehetett 20—120 m-ig. Az Antalics-tóba Ny felé a Kenyérváró-halom közelében ömlött, míg K felé a Vermes-halomnál folytatódott a Csalányosban [6/33], 523. Gatyás-halom. Gorzsán a Gatyás-ér mentén a Farkas- és Antalics-hát folytatását képező Gatyás-hát legkiemelkedőbb részét nevezték így. Térképeken, oklevelekben bővebb adatokra nem találtam. Ma már a földművelés következtében erősen le van szántva, s csak jelentéktelen terepemelkedés van ezen a helyen. De a Tisza szabályozása előtt még közepes vízállás idején is tágas legelőt biztosított, de jó szántó- terület is volt. Fekvésénél fogva az őskorban is már jó települőhely lehetett, ezt a halom víz felőli partjában levő őskori lelőhelyek is igazolják (2/115). 524. Gatyás-hát. A Gatyás-ér partján képződött, főleg szélkifúvás következtében. Ma már jelentéktelen emelkedés, de régen még közepes vízállás idején is jó legelő és szántó volt. A D-i harmadában levő, még ma is magasabb rész volt a Gatyás-halom (Pócsy Jenő közlése) [7]. 525. Gábor útca. Susánban a Nyár utcából indul ki, és szögben megtörve a Kis- töltés utcába vezet. Rendezetlen, görbe utca, melynek vonala a Kis-tó medrének vonulatához igazodott. Régen a IV. tized, ma a VII. kerület utcája [13]. 526. * Gádoros—Lábasegyháza. Hunyadi János, Vásárhely földesura, midőn azt városi rangra emelte, fenti települést is birtokába vette. Azonos a mai Gádoros nagyközséggel [14]. 527. Gárgyán-halom. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján van feltüntetve a mai Táncos-domb környékén. Valószínűleg ezzel azonos is. Vele egy sorban van feltüntetve az Ürmös- és Zöld-halom [7]. 528. * Geicse-puszta. Az I. századbeli oklevelek említik, a Vásárhely környéki helynevek közt van felsorolva [38/11. 231], Pontosabb helyét nem ismerjük, róla adatokat nem tudunk. 529. * Gellértegyháza. 1456-ban említi először V. László azok között a puszták között, melyeket Hunyadi Jánosnak adományozott mint a vásárhelyi uradalom tartozékát. 1475-től csak Gellértkutának nevezik a régi okmányok [38/11. 232, 344]. 530. Gellért útca. Újvároson a Hívő-malom mellett indul ki s a Széchenyi tér és a Kiserdő sor között ív alakban haladt a Régi-Káposztás temetőbe. A temető megszüntetése után (1851) területe sokáig parlagon volt, és csak az 1900-as évek elején parcellázták ki, ott egy magas fekvésű szép lakóterületet alakítottak ki, melynek most a fő utcája lett a Gellért utca. Előzőleg a V. tizedbe tartozott, most a VIII. kerület utcája. Nevét Szt. Gellért püspöktől kapta, aki az itteni hagyományok szerint Hód- községben is járt térítő útján, és ott is lakott. Állítólag hosszabb ideig a volt templom mellett a Hód-tó szép fekvésű magas partján. Vértanúhalála után Budáról a Böldi- réven át (1. ott) Solton, Vásárhelyen és Hód községen át szállították holttestét Csanád- ra. Amerre vitték az egész úton csodák történtek. Ezt idős emberek, mint szájhagyományt emlegették még az 1920—30-as években is (Jó Ferenc, Kerekes Gábor, Maczelka Gábor, Pányi György és Herczeg István). Érdekes, hogy ezt a hagyományt Vásárhely különböző helyein lakó, s egymást talán nem is ismerő, sőt különböző felekezetű idős emberek szinte egyformán mondották el [13], 531. * Gencs-fenék ~ Gencs-sík. A Gencs-hátat körülvevő, hajdan mocsaras terület. Ma a víztelenített 78,0—78,5 m-es szintjéből emelkedik a Gencs-hát 79,0— 80,0 m-es magaslata □ [6/19]. 532. Gencs-hát. Gacsibátói ÉNy-ra terülő lankás rész, mely a Száraz-ér 78,0 m-es 58
