Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
alkalmával legnagyobb részét abba belehordták. Ekkor bronz szerszámokat, jazig emlékeket, edényeket és csontokat találtak benne [2/134. 7. 38/1. 215], 509. Fürjes. A Nagy-szigetben a Kishomoki-halmok közti mélyedéseket nevezték így, valószínűleg az ott tanyázott sok fürj miatt. Tisza szabályozása előtt nagy víz idején csónakkal jártak ide kacsára, fürjre vadászni. Néhai Vekerdy József (1838— 1910) bankigazgató szóbeli közlése, az 1900-as évek elején, feljegyezte Bodnár Bertalan [3]. 510. Füvészkert. L. Botanikus kert. 511. Fűz utca. A VI. kerület mélyen fekvő, vakon végződő utcája, mely a régi Kistó-ér D-i partján települt. Az utca D felé néző oldala sokkal magasabban fekszik, mint a szemközti házak sora. Nevét onnan kapta, hogy régen a Kistó-ér partján hatalmas fűzfák voltak, s hajdan a fennmaradt hagyományok szerint a hajókat ezeknek a fáknak törzséhez kötötték ki (Herczegh István, Halmi József, Kamocsay Gábor). Nagyon szép városkép tárul a Simonyi utca magas sarkáról a Kist ó-érnek még ma is több m-rel mélyebb mederrészére. A múlt században nagyon találó neve Füzes utca volt. Régen a IV. tizedbe tartozott [13]. 512. Füzes utca. A mai Fűz utcát nevezték így a múlt században. 513. Fűzfa útca. A III. kerületben levő rendezett, de mély fekvésű kis utca, mely a Lévay és Pál utcát köti össze. Neve a hajdan ott elterült, nagy kiterjedésű nádas, mocsaras Hattyas-tó szélén nőtt hatalmas fűzfákra emlékeztet. (Kamocsay Gábor, Nagy Sándor és Tűhegyi Sándor). A múlt században a II. tizedbe tartozott [13]. 514. Gacsiba. A makói határban Jángor-ér és Ürmösi-töltés közt elterülő hajdani puszta. Ma jó szántó 79,0—82,0 m-ig □ változó hullámos terület. Káros vizeit a Gacsibai-csatorna vezeti le (1. ott). 515. Gacsibai-csatorna. Az Innenső- és Túlsó-Jángor közt 79,0 m-es mélyedésben kezdődik, s a Gencsháti-csatornába folytatódik, s mint Gencshát—Gacsibai-csatorna a Szárazéri-csatornába vezet [12], 516. Gajdos. Szikáncstól D-re a Száraz-érig elterülő hajdan puszta, ma kitűnő mezőgazdasági terület. Nem tartozott a vásárhelyi határhoz, de régen főleg a vásárhelyiek árendálták. 517. Gajdos-hát. „Lényegtelen emelkedés a Disznóér-háltól D-re Batida és Földeák határához közel” [38/1. 133, V. 705]. Katonai térképen nincs feltüntetve, de az ármentesítő társulat térképén a jelzett helyen kb. 2 m-es nagyobb kiterjedésű emelkedés van, □ [7], 518. Gajdos-puszta. Vasúti megállóhely a Vásárhely-—makói útvonalon a Nagyállomástól 14 km-re. 519. * Gajdosi-csárda. Hajdan a Gajdosi-pusztán a Makói út mentén épült- A XVII. században már híres és forgalmas hely volt. Épülete még ma is megvan Újvárostól 12 km-re. Szikáncs vasúti megállóhellyel szemben, de már nem üzemel (Varga Imre közlése). 520. Galamb útca. Az I. kerületben a Kazinczy utcát köti össze a Pálfy utcával Régen forgalmas utca volt, mert a belvárost kötötte össze Tabánnal. Újabban a forgalom a rendezettebb Zsoldos utcába terelődött át. A századfordulóig a II. tizedbe tartozott [13], 521. Garay útca. Lógernak a Dáni utcával párhuzamos, nagyobb utcája, mely a Csiga utcával együtt indul ki a Dáni utcából, s azzal nagyjából párhuzamosan haladva DNy—ÉK-i irányban az ugyancsak a Dáni utcából D felé kiinduló a zegzugos kutyaszorítóba vezet. Rendezetlen, tipikus vízmenti település, mely a Kistó-ér hajdani medervonulatához alkalmazkodott. Ma a VI. kerület utcája, régen a IV. tizedbe tar57
