Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
felől Fecskés-, D felől pedig Nagybogárzó-dülő határolja. Lakóinak száma 311, ebből ref.: 113, ev: 83, rk.: 112 [9]. 270. Csárpateleki-lapos. Az 1596-ban elpusztult Csárpa község ennek a partos részén települt, s ezt a helyet nevezték később Csárpa-teleknek. Lábánál terült el a Csárpateleki-lapos, mely régen nedves rét, nagyobb víz idején pedig mocsár volt. 271. Csárpateleki út. A Bodzásparti iskolánál (1. ott) a régi Szegedi útból ágazik ki, s ÉD-i irányban egyenesen vezet le a Kopáncsi-sík D-i végéig [11]. 272. Császtvai kút. A Klauzál utcában a Bárd utca torkolatánál kialakult kis téren fúrt ártézi kutat nevezik így, az ott volt nagy forgalmú Császtvai vendéglőről [10], 273. Csáté ~ Csátés. A szikes ereknek, mocsaraknak „hitvány” náddal, gyékénynyel, kákával benőtt sekélyes partját nevezték régen „csátés”-nak a gazdák. Kis víz idején legeltették, a jobb részeket kaszálták. Parti növényzete között igen gyakori volt a sziki káka vagy zsióka (Bolboschoenus maritimus L.), népi nevén csatak vagy csáté, melynek a föld színétől nem mélyen szétterülő gyökerein gumók, „gyökérko- loncok” sorakoznak (dr. Kiss István főiskolai tanár). Ezeket a disznók előszeretettel dúrták ki a sáros talajból. Szűk esztendőkben a szénhidrátokban gazdag gumókat, főleg főzve és sütve, emberi táplálkozásra is felhasználták. (Bodnár Bertalan, Halmi János, Herczegh István, Pányi György.) A maradék növényzetet télen rendszerint égették [3], 274. Cseléd piac. A Kossuth térnek az Ó-gimnázium előtti részén álldogáltak az elszegődni akaró cselédleányok, legtöbbször a „batyu”- vagy „motyó”-jukkal együtt. Ott történt a félfogadás [13]. 275. Csengettyű utca. Könyökben megtört kis utca az Andrássy utca és Kossuth tér között. Az utca által bezárt négyszögletes telken épült a szép és érdekes városkép jellegű Bakay-ház, előtte Vásárhely első, szép medencés-oszlopos kiképzésű ártézi kútja (1. Piaci-, vagy Bakay-kút). A Csengettyű utca Andrássy utcai részében van az ősi Konstantin-ház (ma „Kegyelet” temetkezési vállalat) tűzfala, mellette az egyetlen ház a református kántoriak régi épülete. A Kossuth téri részének baloldalára nyílnak a templombazár (1. ott) helyiségei. Ma a IV. kerületi Oldalkosárba tartozik, azelőtt a III. tized kis utcája volt. Nevét az Ó-templom tornyában levő s régen a Rákóczi fejedelem ecsedi várában, annak templomában volt kis csengettyűtől kapta, mely az óraütés előtt egy percig tartó messzehangzó, éles csengettyűszóval hívta fel a figyelmet (1. Ó-templom) [13]. 276. * Cseresznye utca. Tarján—Tabán elválasztó utcája, mely a Bika, ma Damjanich utcából az Innenső-Paperébe vezetett. Ma Cserey utcának nevezik. Öreg tarjáni, tabáni lakosok szerint azért nevezték így, mert a Papere azon részén régen sok cseresznyefa volt, úgy is nevezték régen azt a részt, hogy „cseresznyés” (id. Dezső József, T űhegyi Sándor) [13], 277. Cseresznyés út. A Rác utat (1. ott) nevezték így is, főleg az 1910-es években, ugyanis a város a Rác út két oldalán cseresznyefákat ültettetett. A nagyra nőtt fák az utat szépen beárnyékolták. A fák termését szakaszonként a helyszínen versenytárgyaláson adták el. (Budai László városi főmérnök közlésre) [11], 278. Cserey űtca. Tárj áriban rövid kis utca a Könyök és Damjanich utca között a régi Bika-kút irányában. Régen az I. tizedbe tartozott, ma határutca a II. és III. kerület között. Nevét Cserey Mihály (1668—1756) főkirálybíróról és történetírótól kapta [13]. 279. * Cserép utca. A múlt században a mai Pálfy utcát nevezték így, mert itt nagyon sok cserepes, gölöncsér volt [13]. 280. Csicsa-tér. Szőrhát, Rárós, Öthalom közt hajdan mocsaras, mélyen fekvő nagy terület volt, innen a neve, mert „csicsogott”. Ma ez a mocsaras rész víztelenítve 38
