Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
ben szélesen elterülő, de sekélyes mocsár volt. Nyáron, csapadékszegény időben kiszáradt, s ilyenkor legelőnek használták. 199. Borosszék-düllő. A Pusztaszéli út és Puszta-Szenttornya közöztt terül el a határ ÉK-i részén. Területén kanyarog a régen kiszáradt Borosszék-ér medre. Lakosság száma: 143, ebből ref: 45, ev: 28, rk: 69 [9]. 200. * Borosszék-ér. A Tisza és a belvíz szabályozása előtt a Borosszék-mocsár medrét kötötte össze nagy víz idején részben a Mágocs-, részben a Kakasszék—Kút- völgy-énel [6/31], 201. * Borsós-fok. A Györpölics-tó vizét vezette a Tiszába.. Medre helyenként még most is jól látható a Borsósi árm. őrház alatt. (Benes Gyula főmérnök). [6/31], 202. Borsós-halom. A Borsósi-őrháztó\ ÉK felé kb. 400—500 m távolságban az átlag 77,0 m-es környezetből ma már csak 78,5 m-re kiemelkedő magaslat a Vaj-ér partján [7], 203. Borsósi-ó'rház. A tiszai védgát 20—21 km-e között épült ármentesítő társulati őrház. 204. Borz útca. A belterület ÉNy-i részének szélső utcája, mely még Tarjánban kezdődik a László és Imre utca sarkánál, és csaknem É irányban Tabán külső részén a körtöltéssel párhuzamosan a Hideg utcáig tart. Az utca neve régi — szerencse, hogy nem változtatták meg — arra emlékeztet, hogy hajdan itt a város szélén, mind a közeli Hattyas-tó nádas, gyékényes partjában, mind a szomszédos Pap-ere ciheres oldalában sok borz (Meles taxus Bodd.) tanyázott. Az utca kezdete a II. kerületbe, a Szerencs utca kereszteződésétől pedig a III. kerülethez tartozik, azelőtt végig I. tized utcája volt [13]. 205. Botanikus kert. A ref. gimnázium Varga Antal tanár kérésére 1884-ben az Ó-gimnázium kertjében, a mai új gimnázium helyén egy kis darab földet bocsátott erre a célra rendelkezésére. Az új gimnázium építésekor ez a kis kezdeményezés megszűnt. Bodnár Bertalan tanár kérésére a ref. egyház a Szőnyi utca bal oldalán a „kőfal” alatt kb. 400 □ -öl területet bocsátott rendelkezésére, ahol szakszerűen megtervezett és beállított füvészkertet létesített. Körülbelül 150 féle bel- és külföldi fa és bokor, továbbá 250—300 fajta egynyári és évelő növény biztosította a növénytan és a növényrendszertan tanításához szükséges anyagot. Külföldi útjai alkalmából igen sok, Egyiptomban, Szudánban, Szentföldön, Görög- és Törökországban gyűjtött exotikus növénnyel gyarapította az amúgy is értékes és látványos kertet [3—5]. 206. Botond útca. Tabán széles, rendezett, egyenes utcája, mely a Révai utcából indul ki és a Szerencse és Jámbor utcák összetalálkozásánál ér véget a tabáni ref. templom mellett. Ezt az utcát is, mint a környezőket is, az uradalom mérnökei jelölték ki a múlt század elején, amikor is gr. Károlyi földesúr a lecsapolt Hattyas-tó medrét részben temető céljára ((1. Lucskos temető), részben lakóházak építésére a lakosság rendelkezésére bocsátotta. A múlt században a II. tizedbe tartozott, ma a III. kerület utcája. Nevét Botond vezér emlékére kapta [13], 207. Bödörcsök. Tótkomlós elpusztult középkori község területe. Ma a komlósi határhoz tartozik. A Kiskápolna-búmon levő rom az elpusztult falu templomának a maradványa. Régen főleg a vásárhelyiek bérelték ezt a területet. 208. * Böjt-ere. L. Büt-ere alatt. 209. * Böldi-rév. Beuldi néven említi Anonymus és az 1075-i adománylevél Csongrád és Szentes között. Nem tartozott a vásárhelyi határhoz, de hajdan Vásárhellyel kapcsolatban fontos rév volt. 210. Bőve-halmok. A várostól É-ra a Szentesi és Rárósi utak között elterülő, volt Kék-tó síkjából és a Téglás-ér mentén emelkedő halmok (1. Kis-Bőve-1.—II. és Nagy-Bőve-halom). 32
