Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
83. * Ásott-Tisza. Gr. Károlyi Antal földesúr az 1770-es években a határban levő nagy erek és tavak felhasználásával — melyeken át áradások alkalmával addig is közlekedtek csónakokkal, kisebb hajókkal a Tisza és Vásárhely között — állandó vízi- utat akart létesíteni, hogy a lakosság részére olcsó közlekedési és szállítási lehetőséget biztosítson. Mérnökeivel hajózható csatornát terveztetett, és 1779-ben megkezdette a földmunkálatokat. A Körtvélyesi-Tiszakanyar felső sarkát a Szilágyi-fok medrének felhasználásával széles csatornával összekötötték a Kender-tóva.\, s ennek medrében csaknem egyenes vonalban haladt a város felé, keresztezve a Régi Szegedi-útat, mely jól kiképezett fahídon vezetett át rajta. Innen a széles csatorna D felé fordult a Nagysziget irányában, majd K felé vezetett a Hód-tó medernek legmélyebb pontjain. A Bor-halom (1. ott) előtt, az Antalics-tó medrén át a Hódköldökön és Csalányoson át a Porgány-ér széles és mély medrében folytatódott vissza a Tiszába. Mind a Szilágyi-foki, mind a Porgány-éri torkolatánál egy-egy erős zsilipet építtetett, hogy áradások alkalmával ne öntse el az ár a város területét. Sajnos a mérnökök elszámították magukat, mert a város alá bevezetett víz nem folyt vissza a Tiszába a kicsi esés miatt. Ezért az alsó szakaszt többször is mélyítették. A felső szakaszon megindult a vízi szállítás és a hajóforgalom Körtvélyes és a város között, az alsó szakaszon azonban tovább pangott a víz. A lakosság kezdett panaszkodni a sok és terhes robot miatt, de félt is, hogy az Asott-Tiszán át árvíz esetén elönti a várost az áradat. Ezért abbahagyták a további medermélyítási munkákat, és a gondosan megépített zsilipek helyét betömték. Csakhamar beiszaposodott a város részére roppant előnyös, sok fáradsággal és költséggel épített csatorna [38/III. 379]. Ma már nyoma sem látszik, kivéve kezdeti részét, mely N. Kardos Imre földbirtokos tanyáján fekszik. A széles, de erősen feliszaposodott medermaradványban ma is, főleg csapadékos időszakban víz áll. (N. Kardos Imre, Pányi György). A J. cs. térkép XIX. 28. és 29. lapján jól látható az Asott-Tisza „Die Neue Teisz” jelzéssel teljes hosszában a hidakkal, zsilipekkel együtt gondosan kirajzolva. Az Asott-Tisza építésére vonatkozó iratok, felmérések, tervrajzok, a műtárgyak leírása, anyag és költség kihatásai, a Krecsmári uradalmi inspektor jelentései, intézkedései, robotjegyzékek stb. a gr. Károlyi családi levéltárban (Budapest VIII. Szentkirályi utca) a „Vásárhelyi uradalom” jelzésű nagy csomagban vannak külön kezelve, összegyűjtve. (Kiss Mihály levéltáros). 84. Átvágások. A Tisza szabályozása alkalmával a nagy kanyarokat átvágták, ezzel a folyó hosszát lényegesen megrövidítették. A vásárhelyi határba tartozó, illetve a vásárhelyi két érintő átvágások a következők: 1. a 86. számú mártélyi v. ányási, 2. a 87. számú körtvélyesi v. dóéi, 3. a 88. számú atkai v. lúdvári és 4. a 89. számú nagyfai átvágás. L. részletesen külön-külön (Benes Gyula) [12]. 85. * Badus-halom. Az elpusztult Szentkirály község határában, a Badus-halom teleke részen említik a múlt századbeli okmányok. Régi térképek nem jelzik helyét, de ottani idős emberek emlékeznek ilyen névre. A halmot idők folymán annyira leszántották, vagy elhordták, hogy ma már nyoma sem látható (Jó Ferenc, Kovács István) [7, 38/11. 421], 86. * Badus halom-teleke. A régi Szentkirály község határának egy része volt [38/11. 422.] Az elpusztult község nagy része ezen a magasabb területen települt. 87. * Bagd. Középkori község, mely Sámson-Csomorkány vidékén települhetett. 1462-ben említik [38/11. 289], Közelebbi adatokat eddig nem találtam [14], 88. * Bagi ház. Belterületi kocsma volt Susánban az 1790-es években. [38/IV. 343], 89. Bajnok útca. Tabánban a Mihály és Pálfy utcát ívalakban köti össze a Simon 22
