Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

likus képződmény k., © 86 m. Hajdan főleg a vásárhelyiek használták környékét, mint jó szántót, kaszálót és legelőhelyet, [7].

61. * Áldomás utca. A mélt században Láger városrész ÉK-i szélén a Kútasi úttól vezetett Susáriba a Serház (1. ott) mellett a régi Kistó-ér medrén hídon keresztül. Nevét onnan kapta, hogy az utca mellett a Serház előtti téren a Serház kertben állott az uradalmi „Serházkerti mulató” (1. ott), ahol főleg vasár- és ünnepnapokon a messze környékről összegyűltek táncolni, mulatni, s itt itták meg az áldomást üzletkötések, elszegődések alkalmával. (Halmi József, Herczegh István közlései). Ma Simonyi utcának nevezik. (1. ott). [13].

62. Állatvásártér. A Vásártér É-i részén a Mózes utca irányából a Kútasi útig terült el az Új sorral bezázólag. Erős, vaspántos fagerenda korláttal volt körülkerítve és két Ny—K-i korlátsorral 3 részre osztva. A felső harmadban a lóvásárok, a középsőben a marha- és az alsóban a sertésvásárok voltak, külön a helybeli és külön a vidéki állatok részére egy É—D irányú korlátsorral elválasztva. Mind a 6 résznek külön-külön bejárója volt, a gyalogosok részére pedig 3 db 4 ágú forgót állítottak fel, hogy megrövidítsék a közlekedést a Rárósi út és a János tér között. A forgók közti kitaposott utat nevezték „Kurva-csapásnak”. (1. ott). Az állatvásártér területén volt 2 nagy, bővizű „kettős" kút és egy „farkaló” kút a jószágok itatására. (1. ott és a Szabadság tér alatt is). [13].

63. Álmos-halom. A Vásárhely—szegvári út mentén említik idős környékbeli emberek. Ma már nem lehet megállapítani, hogy a több, kisebb-nagyobb, már erősen leszántott emelkedés közül melyik lehetett az Álmos-halom. (Pányi György révész), [7].

64. Álmos utca. Tarjánvég legszélső rendezetlen utcája, mely ívalakban a körtöltéstől körtöltésig tart. A Zrínyi utca végénél kezdődik, s a Száraz és Pacsirta utca összetalálkozásánál végződik egy szabálytalan térszerű kiszélesedésben. Régen a

I. tized, ma a II. kerület utcája. Régi neve Solti utca volt. (1. ott) [13],

65. Álom-hát. A Mártélyi-lapos közepe táján a Kutya-fenéktől D-re a Pamuk-ér D-i partján emelkedett ki, mint hosszan elnyúló partos rész. Ma már a rendszeres földművelés következtében erősen le van szántva, a hajdani meredek partszélei le vannak simulva. Tőle Ny-ra a Kaszás-domb emelkedik. A Tisza szabályozása előtt kiváló szántó, legelő, nagy víz idején pedig „jószágmenedékhely” volt. (Pányi révész).[7].

66. * Átaleső-ér. Nagy-sziget Ny-i részén terült el, mint széles fekvésű rét, melyet a Tisza szabályozása előtti időben már csak nagyobb víz idején borította el az ár. Ez az ér kötötte össze hajdan a Gyúló-eret a Hód-tó végső részével, a Tófarokkal (1. ott). Ma medrét átvágja a Szeged-—békéscsabai vasútvonal Kishomok őrház és Kopáncs állomás között. [6/29].

67. Ányás. Mártélytöl ÉNy-ra a Tisza túlsó oldalán elterülő, hajdani vízjárta rét, mélyebb halászó területekkel. Ármentesítés után jó szántóföld, ma elég sűrű tanyatelepülés. Nem tartozott Vásárhelyhez, de régen vásárhelyiek is bérelték kaszálónak, halászóhelynek (Pányi).

68. Ányási alsó-rét. A mártélyi Tisza-kanyar alsó részétől Ny felé, a jobb parton elterülő rétség, melyet a Tisza régen csak a nagyobb áradások alkalmával borított el. Kiváló kaszáló volt, melyet hajdan főleg a vásárhelyiek „árendálták”, s az ányási v. mártélyi réven át (1. ott) mentek a rétre. (Pányi György révész közlése).

69. Ányási-átvágás. A Tisza szabályozása alkalmával 1889—91-ig készült. L. Mártélyi-átvágás.

70. Ányási-berkék. A Tisza szabályozása előtt az Ányási- v. Mártélyi-kanyar partján nagy fűz- és nyárfaerdő volt. A 86. sz. átvágás készítése alkalmával egy részét kiirtották, másik része pedig, a szigetté vált terület, a Ny-i partján sokáig megvolt. Ma20