Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
a IV. kerületbe tartozik. Előző neve Rák utca volt, azt megelőzőleg Topa sor. Később gr. Bethlen István utca nevet kapta [13]. 1962. Unitárius templom. Az unitárius egyház 1910. II. 22-én Libor József és Szabó István vállalkozókat bízta meg a templom építésével, melynek terveit Kruzs- litz Károly építész készítette nagyon szép elgondolással a Völgy utcában a Szarvas szálloda mögött, a hajdani Topa-ér háromszögben kiugró, magas partján. 1911. évi május hó 5-én szentelte fel Ferenc József unitárius püspök. A templom, iskola és papiak építéséhez szükséges téglát, valamint az egyház szükségleteinek biztosításához földbirtokokat Kovács József 1848-as honvéd, téglagyáros-földbirtokos és felesége adományozták [20/52]. Lásd még Völgy utca alatt is. 1963. Uradalmi épületek. A gr. Károlyi-uradalom Vásárhelyen volt épületeinek értéke az 1800-as években 105 512,97 Ft volt [26/11. 28, 49], A fontosabb épületek részletes leírása a megfelelő címszók alatt van. 1964. * Uradalmi szöllők. A vásárhelyi határban a Károlyi-uradalomnak az 1789. évi felmérések szerint 1872 7/8 hold szőlője volt [26/11. 27]. Legnagyobb része Kenyerében, Paperében, Máma-, Mámazugban, Kishomokon és Sarkaly-Szentkirályon volt. (Részletesen lásd külön-külön fenti címszók, nevek alatt). 1965. Urasági ház. A belvárosi katolikus templom mellett a Virág utca sarkán áll az 1740 körül épült, nagy, földszintes épület, az inspektorális kvártély (L. ott is). Állítólag innen több felé alagutak vezetnek részben a plébánia épülete felé, részben a Kinizsi utca felé. Későbbi építkezések és utcarendezések alkalmával (Szt. Antal u.) többször ráakadtak egy bolthajtásos, földalatti építményre, meg is bontották, betörték a mennyezetét, s 2 m-es rúddal nem érték el a fenekét, de még csak nem is próbálták feltárni. A hagyomány szerint az urasági háztól a Szarvasig és a volt présházig (óvónőképző intézetig) is van alagút kiépítve. (Halmi János, Kamocsay Gábor, Kis Imre). 1966. Uraság körtvélyése. Körtvélyes felső részét nevezték így, mert azt az uradalom kezelte. Nevezték még Körtvélyesi-majorság-rétnek is. Körtvélyes többi részét, a „Város körtvélyesét" pedig a lakosság használta (L. ott). Az Uraság körtvélyése 306 hold [26/11. 28], 1967. * Űrnépe. Középkori elpusztult község a mostani Kistó-hajlat ban a Csomor- kányi úttói É felé, alig 40—50 m-re terült el a hajdani község, melyről eddig bővebb adatok nem kerültek elő. Valószínűleg Csomorkány középkori, szintén elpusztult község, majd város tartozéka lehetett. Okmányok először 1462-ből említik mint Úrnépe-pusztát. 1478-ban Dóci Péter vette meg Gályi Horvát Gergelytől. A régi vízmedrekből kiemelkedő, szigetszerű dombon 1893-ban találták meg a régi templom maradványait. Az alapból kiszedték az akkor még ép téglákat, mert 1869-ben a föld tulajdonosa kb. 8000 db-ot kitermelt, és építkezésre használta fel [38/11. 440, 442]. A község valószínűleg még a tatárjáráskor pusztult el [14, 38/IV. 28, V/839]. 1968. Utak. A múlt századokban kialakult utak, melyek főleg egyik lakott helytől a másikba vezettek. Ezek ma is megvannak, legfeljebb nyomvonalukat a határ dűlőzése, valamint a belvizek szabályozása következtében többé-kevésbé rendezték, a görbe, kanyargós utakat igyekeztek kiegyenesíteni. így például azokat az utakat, melyek régen nagyobb tavakat, mocsarakat, a magasabb partokat követve megkerülték, a belvizek levezetése után már a kiszárított medreken egyenesen vezették, s ezzel az utakat meg is rövidítették. Vannak utak, melyek a régi fontosságukat elvesztették, mert sokkal rövidebb új utat építettek helyette (pl. a Régi-Szegedi út stb). A fontosabb utak felsorolását lásd a „Helynevek rendszerezése” IV. rész 19. csoport alatt, a részletesebb adataikat, leírásukat pedig a megfelelő címszók alatt [11], 204
