Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
térszerű ki képződéstől a Kis-tó medréig. Nagy részben már későbbi település. A századfordulótól kezdve a Klauzál utca folytatását képezi (1. a Czégényi-féle belterületi térképet) [13]. 1948. Űj utcai belső fiú iskola (Belső Űj utcai). A ref. egyház 1817-18-ban építtette a Tó partján az Új-templom mögött a mai Bocskai utcában, régen a Cigöllér soron. Ma mint Bocskai utcai ref. iskola szerepel. L. Belső Új utcai ref. fiúiskola alatt [8, 39 II. 167], 1949. Űj utcai külső református fiú iskola. A mai Kaluzál utca 59. sz. alatti nagy iskola helyen építtette az egyház 1834-ben. Lásd még Külső Új utcai két elemi iskola néven is [8, 9/11. 168], 1950. Űj útcai belső református leányiskola. A mai Kállay utca és a belőle kiágazó első zsákutca sarkán építtette a ref. egyház 1858-ban. Részletesen lásd a Belső újutcai ref. leányiskola cím alatt [8., 38/V. 639]. 1951. Űj útcai külső református leányiskola. A város építtette 1746. évben. Mivel nem volt megfelelő, a ref. egyház vásárolt telket a mai Görbe utca 10. sz. alatt 1789- ben. Lásd részletesen: Külső új utcai két elemi iskola cím alatt [8., 38/V. 639., 39/11. 168]. 1952. Űjváros. Városrész, a mai VIII. kerület a Kis-tó túlsó oldalán, a törökök által elpusztított Hód község területén. Az 1808-i nagy tűzvész után települt, miután az uradalom település céljára kijelölte, és mérnökeivel kitűzette az utcák vonalát [38/IV. 69], A település alakja téglalap alakú. Hossza a Tuhutum utcáról a Diliinka temető kapujáig 1700 m, szélessége a Kistöltés utcai átjáró tói a Virradat sorig 1100 m. A kijelölt utcák szélesek, nyílegyenesek, és DNy—ÉK és ÉNy—DK irányban húzódnak, és egymást derékszögben keresztezik. A területe a Hód-tó és Kis-tó közrezárta magas plató, mely legnagyobb részében 80,0—81,0 m, tszf. magasságú, egyenletes sík terület. Legmagasabb részei a Fáncsi, Gellért és Tuhutum utcák 81,5 m-es szakaszai, a régi vizek partjai, a legmélyebb részei a Makói utcától D-re eső 79,5 m-es területek [3]. 1953. * Űjváros. Középkori falu. A Mágocs-ér mentén az Újvárosi-pusztán lehetett a település. Az 1508-i adat szerint a Csanádi káptalan birtoka volt [38/11. 23, 446, V. 840., 39/11. 10]. A XVI. századvégén még falu volt, sőt pusztái is voltak: Alsó- és Felső- Libec-puszta. (L. ott). 1596-ban teljesen elpusztult. 1702-ben már csak mint pusztát említik [26/11. 179], Az elpusztult község helyét eddig nem sikerült megtalálni, de eddig rendszeres ásatásokat nem is végeztek [14]. 1954. Űjváros-puszta. A J. cs. katonai térkép XX. 26. lapján a hajdani Újváros falu területe és határa van így jelölve. K felől Puszta-Szenttornya, É-on a szállások, Ny felől a Kék-tó, D felől pedig a Kék-tóból vezető, jól kirajzolt medrű Mágocs-ér határolja. Az 1720-as években a gr. Károlyi család birtokába került, és Belső és Külső Újvárosi-pusztára osztották fel. Területe 1465 hold, a csárda utáni földeké pedig 168 hold volt [26/11. 179., 38/V. 845], 1955. Űjvárosi-csárda. Újváros hajdani elpusztult község Ny-i határán az Orosháza—aradi és Vásárhely—újvárosi utak kereszteződésénél épült. Az 1784. évi J. cs. korabeli katonai térkép XX. 26. lapján „Újváros W. H.” néven 5 út összetalálkozásánál van feltüntetve, de a XVI. században már megvolt mint régi csárda. Az 1774. évi uradalmi térképen is fel van tüntetve [38/1. 28]. Bár forgalmas helyen épült a csárda, mégis nagyobb településektől távol esett, ezért a pusztai betyárok sűrűn felkeresték, és Rózsa Sándor is gyakran megfordult benne. (Halmi József, Herczegh István, Jó Ferenc). A csárda a Károlyi-uradalomé volt, s 1873 decemberében került a város tulajdonába. 1956. Űjvárosi elemi iskola. A VIII. kerületi Újváros lakossága az 1808. évi tele202
