Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
nyilvánítani, s a további pusztulástól megmenteni. A Tatár-sánc roppant nagy tömege már messziről feltűnik, a sánc tetejéről pedig körben messzire el lehet látni mind a Vásárhelyi-, mind a Szöllősi-puszta felé. Repülőgépről nézve a Tatár-sánc védelmi berendezése igen jól kivehető, és sokkal jobban áttekinthetők a sáncok, sáncárkok, s a már Sző Hős határában levő több kisebb-nagyobb „avar” gyűrűk láncolata is. Kitűnően látható a Tatár-sánc nyitott része előtt a hajdani ér—nagyságánál fogva mondható, hogy „ősfolyó” ÉK—DNy irányban húzódó széles medre, mely a Szöllősi-pusztóról jön, és követhető a mostani Aranyadhalmi- és Barackos-dűlő területén volt hajdani mocsarakon át, s a Száraz-ér „nagyhajlási” volt mocsarában tűnik el. 1826. Tatársánci-düllő. L. Nagy-tatársánci-düllő. 1827. Tatársánci iskola. A Nagy-tatársánci- és Szöllősi-dűlők között az Aradi út 4. és 5. km-e közt épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8], 1828. Tavasz utca. Susánban a Kistópart utcából ágazik ki ÉK felé, és a Levél utcába, vezet, majd megtöréssel a Görbe utcába folytatódik. Régen fontos közlekedési vonal volt, ez kötötte össze a Klauzál utca végét, a Kortyogót és a Haleszt a Kistópart utcán s a Nagy-töltésen keresztül Újvárossal. A Tavasz utca is rendezetlen görbe utca, mint az a vízparti települések utcáira jellemző, a Kis-tó mentén települt régen, akkor a IV. tized, ma a VII. kerület utcája [13]. 1829. Táncos-halom ~ Táncos-domb. Katraszél és Szikáncs vasúti megállóhelyek között a makói vasútvonal mellett meredeken kiemelkedő kerek domb. Valószínűleg a Szikáncsi-síkból szélkifúvás következtében jött létre, de lehet, hogy ezt felhasználva mesterségesen megemelték, felhányták s őrhelynek vagy temetkezésre használták. Eddig régészetileg nincs felkutatva, k., O 84 m □ 82,5 m [7], 1830. Táncos-halom-düllő. A határ DNy-i részén a Makói út és a Tízöles út között terül el. Határolják ÉNy felől Katra-szél, ÉK felől Férged, D felől Szikáncs-oldal, Ny felől Gorzsa és Serházi-Szikáncs. Átlag magassága 79,0—80,5 m. Lakosság száma 91, ebből ref.: 57, ev.: 3, r. k.: 31 [9], 1831. * Tárkány. Középkori falu. 1456-ban V. László Hunyadi János részére adott oklevélben visszaajándékozza Tárkányt, Szilasegyháza és Derekegyháza közt említve mint a hódmezővásárhelyi uradalom tartozékát. Valószínűleg Derekegyháza közelében lehetett [38/11. 230, 437]. 1832. Tege-halom. A Szentesi út mellett a Tegehalom-dűlő É részén a Téglási- csárda közelében határjelző halom. Nevet valószínűleg a Thege kun családtól kapta, akik a XV. században kun kapitányok és birtokosok voltak [38/1. 143]. A 75 000 katonai térképen jelezve van, de magassági adat nélkül. Az ármentesítő társulat térképén pedig a Nagy-Bőve-halom van ezzel a névvel jelölve. (L. ott) [7]. 1833. Tegehalmi-csatorna. A Tegehalmi-dűlő káros belvizeit vezeti a Barattyos- csatornával egyesülve a Tégláséri-csatornába. (L. ott) [12]. 1834. Tegehalmi-düllő. A határ ÉNy-i részén a Szentesi útfél- és Barattyos-dűlök között terül el. Lakossága: 242. Ebből ref.: 171, ev.: 10, r. k.: 60 [9]. 1835. Tegehalmi iskola. A Tegehalmi-és Szentesiútféli-dülők közti úton a Szentesi út 7. km jelzésének irányában épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8]. 1836. * Tehén utca. Lágerban a mai Garay utcát nevezték így a múlt században. Ottani idős emberek szerint azért, mert a hajdani Kistó-ér lankás, füves partján vizes medrében a környékbeli lakosok ott legeltették a marháikat, jószágaikat, s ezen az úton hajtották le. Az adatközlők szerint „marhajáró” volt. (Halmi József, Herczegh István) [13]. 1837. * Tej-ere. Az első felvételű 1:25 000 katonai térkép 5464/2 sz. lapján a Barci- réten végighúzódó Tére-eret írták így, zárójelben Kis-Tisza. De a Tisza szabályozása 188
