Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
szántó, a laposabb részei pedig elsőrendű kaszálók voltak. A tanyai földek felsorolt dűlőinek részletes leírása a megfelelő címszók alatt megtalálható. 1805. Tanyaszél-düllö. A Csomorkányi út és Pusztaszéli út között a Hatablaki- kápolna-díílőig terjedő terület. Tanyaszámozások: 10—46. Lakossága 91, ebből ref.: 56, rk.: 23 [9], Ezt a dűlőt, mivel a Pusztával határos, Pusztai-tanya-szélnek nevezik, megkülönböztetésül az alatta elterülő ugyancsak Tanyaszél-dűlőtől, amelyiket Tanyai- Tanyaszél-dülőnék neveznek. 1806. Tanyaszél-düllő (tanyai). A határ K-i részén a Puszta alatt a Csomorkányi és Erzsébeti út között terül el. K felé a sámsoni határral szomszédos, É felől pedig a Pusztai-t any a szél- dűlővé 1, D-en pedig a Hatrongyosi útvég és Szárazér-dülő\el határos. Lakossága: 292, ebből ref.: 180, r. k.: 100 [9], 1807. Tanyaszéli-lapos. A két Tanyaszéli-dülő legmélyebb része. A dűlőzések előtt ezek vízjárta területek voltak, szárazabb időben legeltetésre használták és kaszálták. Ma már ármentesítve van, s területét mezőgazdaságilag hasznosítják. 1808. Tanyás-halom. A Lúdas-sziget (1. ott) legkiemelkedőbb pontja. A 25 000-es katonai térkép szerint 90 m, az ármentesítő térképe szerint 85,0 m, és a 80—81,5 m-es környezetéből meredeken emelkedett ki. Ma már erősen le van szántva [7]. 1809. * Tarhonyagyár. 1901-ben létesítette dr. Kenéz Sándor ügyvéd a volt laktanyában (Serház). Előzőleg Angliában járt, s vitt oda mintákat, melyeknek alapján 50 vagon tarhonyára küldtek rendelést. 300 vásárhelyi asszony dolgozott a gyárban, s a Tóth-malom által erre a célra kikísérletezett, magas sikértartalmú lisztet használták fel. Később Kenéz ügyvédet feljelentették az ügyvédi kamaránál, hogy ügyvédi munkakörével össze nem egyeztethető üzlettel foglalkozik. Ekkor a gyárat átadta társának, Holló Józsefnek, aki azt áthelyezte Kiskunfélegyházára, de az ottani búza gyenge sikértartalma és őrlésmódja nem vált be, s így nemsokára a vállalkozás meg is szűnt. (Bodnár Bertalan és Halmi János közlései). 1810. * Tarján középkori falu. 1446-ban Tharyan, 1455-ben Taryan, 1570-től Tarjánnak írva fordul elő az oklevelekben és iratokban [38/11. 437]. Vásárhelytől K-re a Pap-ere, Királyszék-tó és a Hód-tava közti partos részeken települt. Az 1500-as években összeolvadt, egybeépült Vásárhellyel, s a XVII. századtól ennek egyik, az I. tizedét képezte, ma pedig a belterület II. kerülete. Hajdan főutcája a Tarjám Nagy utca Vásárhellyel kötötte össze, s ezen az úton keresztül vezetett a forgalom a Tisza felé Solton át Szegedre. Ma Zrínyi utca nevet viseli, folytatása pedig a Régi- Szegedi út. (L. ott) [14]. 1811. Tarján városrész. A középkori település az 1500-as években egybeolvadt Vásárhellyel, és 1890-ig annak egyik „tizede” és városrésze volt. Sajnos jelenleg területén egyetlen utcanév sincsen, amely Turjánnal lenne kapcsolatban, mert amikor a tizedbeosztást eltörölték, a Tarján tized elnevezés is megszűnt, meg a „városrész” jellege is. A századforduló előtt, mikor új utcaelnevezéseket léptettek életbe, ennek az ősi jellegzetes névnek fenntartására nem gondoltak, s a Tarjáni Nagy utcát Zrínyi utcának keresztelték át, a többi jellegzetes nevű utcáknak más jelentéktelen, általános neveket adtak. Régi utcái voltak: Tarjáni Nagy utca, Tarján utca, Tarjáni köz, Bánfi köz, Citek utca, Száraz utca, Királyszék sor, Solti utca. Várostörténet és műemlék- védelem szempontjából okvetlenül fel kell eleveníteni Tarján emlékét, s valamelyik tarjáni, jelentéktelen nevű utcát így elnevezni, s a Zrínyi utca elején táblával megörökíteni Tarján falu emlékét [13]. 1812. * Tarjáni leány elemi iskola. Ezt az iskolát az 1700-as évek elején egy református özvegyasszony nyitotta meg. 1751-ben az elöljáróság alkalmazott ott először tanítót. A ref. egyház 1758-ban eladta az iskolaházat 1000 Ft-ért, és helyette a mai Zrínyi utcában a Vörös utca sarkán vett másikat 800 Ft-ért. Az 1830-as években 185
