Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
É—D-i irányban. Régen az I. tized, ma a II. kerület utcája. Tarjáni öreg emberek szerint azért nevezték Szél utcának, mert benne a Hód-tó-Paperébői a déli, Kenyeréből pedig az északi szél szabadon jár, azonkívül Tarjánnak eléggé a szélén települt (id. Dezső József kovácsmester, Rákos János tanító közlése) [13]. 1742. * Szigán-rét. A J. cs. korabeli katonai térkép XIX. 29. lapján a Kis-Sajda- és a Nádas-halom vonulatától a Répás-hát tói É felé elterülő rétség van így jelezve. L. Cigány-rét alatt. 1743. Sziget. Hajdan az erek, fokok és tavak összefogta, s a vízállástól függően kisebb-nagyobb kiemelkedő területeket neveztek így, melyek még nagyobb áradások idején is „szigeteként emelkedtek ki a vízrengetegből. Ilyenek: Atka-, Atkái-, Ányási-, Batidai-, Földvári-, Kingéc-, Körtvélyesi-, Kréta-, Lúdas-, Mártélyi-, Nagy-, Nagyfai-, Petres-, Porgány-, „Sziget”, Téré-, Tót István, e, Vártó-sziget. (L. külön-külön). 1744. Sziget ~ Nagy-sziget. A Hód-tó és Gyúló-ér közrefogta, félhold alakú, nagy kiterjedésű rét, kaszáló volt. Amint nőtt a víz, a mélyebb részei víz alá kerültek, nagy áradások alkalmával pedig teljesen elborította a víz. így a Hód-tóval, Gyúlóval, a Gorzsai- és Kopáncsi-síkkal egyetlen víztükör keletkezett, melyből csak a magas halmok és földhátak emelkedtek ki. Néhai Vekerdy József takarékpénztári igazgatótól, aki nagy vadász is volt, maradt feljegyzések szerint ilyenkor csónakkal mentek át Oldalkosárból vadászni a Sziget be, Kishomok szárazon maradt dombjaira. Ott, ahol ma a Kis- vagy Népkert állomás van, derékig érő víz volt. (Halmi János és Bodnár Bertalan feljegyzése). 1745. * Sziget-halom. Szeremlei: „Gorzsán Mayerfy József földjén” említi [38/1. 142]. A volt Mayerfy-tanya D-i sarkában az 1930-as években is még eléggé kiemelkedő terület volt, melyet az ott lakó Kapocsi Mihály 82 éves kisgazda Szigethalom helyének mondott, s említette, hogy gyermekkorában sokkal magasabb volt, áradások alkalmával a környező vizekből szigetként emelkedett ki, és tudomása szerint sohasem került víz alá. Mayerfy később nagy részét lehordatta a mélyebb, vizes részek feltöltésére. Kapocsi is kubikolt ott, s akkor sok edényt, cserépdarabot és emberi csontokat találtak [7], 1746. Szigligeti útca. Az I. kerületben, azelőtt I. tizedben a Miklós utcát köti össze a Holló utcával, a Mihály és Damjanich utcákkal párhuzamosan. Egyenes, de keskeny utca. Nevét Szigligeti Ede (1814—1878) drámaíró-színigazgatóról kapta. 1747. Szikáncs. Régen azt a nagy kiterjedésű határrészt nevezték Szikáncsnak, melyet É-on Sarkaly, Szentkirály és Káposztáskert-oldal, K-en a Makói út, D-en a földeáki határ, illetve a Répás-hát Ny-i vonulata határolta a Nádas-hal ómmal. Ny-on pedig a Tízöles út választotta el Gorzsáiól. Részei voltak: Kerek-Szikáncs, Mészár- széki-Szikáncs, Serházi-Szikáncs és a Városi-Szikáncs. (Részletesen lásd külön-külön). Újabban már mint dűlő sokkal kisebb terület, s a Táncoshalmi-, Földeákszéli- és Répáshát-dűlő között a földeáki határig terjed. 1748. Szikáncs. Vasúti megállóhely a makói vonal mentén a Nagy állomástól 11 km-re. 1749. Szikáncs-ódal. A Szikáncsi-síkból kiemelkedő partos rész. A szél és víz közös munkájából keletkezett. Régen jó legelő, később szántóföld. Átlag magassága 80 m-en belül van □. 1750. Szikáncs-ódal-düIIő. A határ D-i részén a Tízöles út és a Makói út között terül el. É felől a Táncoshalom-, K felől pedig a Földeákszél-dülöve 1 szomszédos. Lakossága: 180, ebből ref.: 145, ev.: 7, r. k.: 27 [9], 1751. Szikáncs-szél. Ahol a Szikáncsi-sík (L. ott) lankásán a Szikáncsi-oldalba emelkedik, azt a részt nevezték régen így, még a belvízszabályozás előtt. (Halmi József, id. Lázár Lajos). 179
