Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
II. A FÖLDRAJZI NEVEK RÉSZLETESEBB ISMERTETÉSE 1. Agyaggödrök, -bányák. A múlt században nagyon fellendült Vásárhelyen a tálasmesterség, gölöncsérség. Ehhez kiváló minó'ségű agyagra volt, s van is szükség. A lakosság régen a kemencéket szintén jó minó'ségű agyagból készítette. A legjobb minó'ségű agyagot főleg az „Újvárosi agyaggödrök közéből” (1. ott), a Cigány-ér medréből a Szentesi út mellett, a Paperéből és a Bábiczki-gödrökből tudták kitermelni. A kitermelt agyagért rendes körülmények között a városnak fizetni kellett. 2. * Agyagipari tanműhely. A Kútasi úton a régi céduláhaz épületében állították fel 1907-ben. Művészi gölöncsérmunkára nevelték az iparosokat. Nyolc évig működött, s az első világháború kezdetén megszűnt [8], 3. Agyag utca. A III. kerületnek, Tabánnak hosszú, egyenes utcája, mely a Bolond utcából egy kis vakközzel kezdődve a hajdani Hattyas-tó kiszárított medrében vezet ki a határba. Nevét onnan kapta, hogy az utcában és környékén régen sok híres fazekas, gölöncsér lakott, az utca végén pedig jó minőségű agyagot termeltek ki (Kamocsay Gábor). Régen a II. tized utcája volt [13]. 4. * Akasztó-domb. A város É-i szélén, a Szentesi út mentén a Cigány-ér (I) partján elég magas mesterséges domb volt. A tetején még az 1870—80-as években is állt a négy, téglából készült négyszögletes oszlop, melyek vastagsága kb. 1/3 öl, magasságuk csaknem 2 öl volt. Egymástól való távolságuk négyzetben több mint 1 öl volt. Tetejüket eredetileg fagerendák kötötték össze. Ezeket az 1800-as évek elején az uradalom vastag vasrudakkal cserélte ki. Később ezeket ellopták, az oszlopok téglaanyagát elhordogatták (Halmi János). Ezen az Akasztó-dombon sok pusztai betyárt, gyilkost végeztek ki, többek között Keresztes Mihályt is, Mészáros doktor gyikosát. [Mészáros Rup. Ignác magányosan élő, gazdag, vásárhelyi főorvos volt (1815—1857). A hatalmas erejű orvost a gyilkosa csak a gazdasszonyával összejátszva, éjjel orvul hurkot vetve a nyakába, tudta megfojtani és kirabolni. (Halmi János, Jó Ferenc közlése)]. Legutoljára talán Dékány Emmánuelt állítólag ártatlanul végezték ki, s a felmentő ítélettel akkor értek oda Budáról a vágtató lovasok, mikor pár perccel előbb kiszenvedett. (Herczegh István susáni öreg polgár hallotta apjától, aki ott volt mint kisgyermek a kivégzés színhelyén) [7]. 5. * Akadó. A tiszai halászok nevezték így, elsősorban a holtágak s a Tisza szabályozása előtt a tavaknak, ereknek olyan részeit, ahol főleg a nádtorzsa, súlyom, fűzfák, bokrok ágai, gyökerei a halászást megnehezítették, a hálók akadoztak, s ha nem vigyáztak eléggé, szakadoztak is. Ezért ezeket a részeket rendesen takarították, vágták és kotorták is. (Pányi György révész, Maczelka Gábor, N. Kardos Imre földbirtokosok közlése). 15
