Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
szék—Kútvölgy-ér szélén a Pusztaszéli úttól Ny felé van kirajzolva, a neve is fel van tüntetve. O 95 m. □ 89,0 m [7]. 1642. Sóshalom-düllő. A határ ÉÉK-i részén a Kútasi úttól É-ra a Vöröskútasi- és Kútasi-dűlők között terül el. K felé a Pusztaszéli út határolja, D-i oldalán pedig a Kútasi út a 6. km-től a 20. km-ig. Ny felé a Nyomásig tart a dűlő. Lakosság száma: 635 ebből ref.: 372, r. k.: 228 [9], 1643. Sóshalom vasúti megállóhely. A szeged—békéscsabai vonal mentén a Nagyállomástól 14 km-re található. 1644. Sós-tó. A határ K-i részén még ma is megvan a Sós-tó mint az egyik ős- folyónak legmélyebb medermaradványa. Ez a folyó hajdan, mint az a repülőgépekről végzett megfigyelésekből kivehető, a békési medencéből Orosháza alatt a Szőkehalmi- dűlőben jött a vásárhelyi határba. Medre ma is még jól kivehető a terepen is, a katonai térképeken is. Kb. ÉK—DNy irányban húzódik az Aranyadhalmi-düloxg a Fehér-tó előtt, majd csaknem Ny felé fordul, s innen mint Cirják-ér folytatódik (L. ott). A Sós-tó a pusztai nagy vizekkel is összefüggésben volt [6/27—28], 1645. Sóstó-düllő. Pusztán a Sóstóparti-halom-dűlő, illetve a Fecskés- és Csárpa- telek-dűlö között terül el. Lakossága: 192. Ebből ref.: 62, ev.: 51, rk.: 78 [9], 1646. * Sóstó-egyháza. Középkorban elpusztult község, melynek temploma is lehetett — legalább is nevéből ítélve —, de Mátyás király 1466. évi adománylevele már csak mint pusztát említi [38/11. 416], Eddig még pontos helyét nem sikerült megállapítani [14], 1647. Sóstó-farok. A Sós-tó D felé megkeskenyedő részét nevezik így. Régebben ezen az úton volt összeköttetésben a Bogárzókkal. Ma már fel van iszapolódva is, meg a földművelés következtében be van szántva. 1648. Sóstó-farki-düllő. A határ K-i részén, a Pusztán, a Pusztaszéli úttól K felé a Kápolna- és Só stopár tihalom-dűlő közt terül el. K-en a Kanászhalmi-dűlővel határos. Lakóinak száma: 114, ebből ref.: 66, ev.: 13, kát.: 29 [9]. 1649. Sóstó-halom. A J. cs. térkép XX. 27. lapján a Sámson-pusztán ÉÉK—DDNy irányban végig húzódó Sós-tó Ny-i partján jól kirajzolt emelkedés van feltüntetve és így elnevezve [7], 1650. Sóstóhalmi iskola. L.: Kispusztai iskola. 1651. Sóstó-part. A pusztai Sóstónak főleg Ny-i szélkifúvás folytán keletkezett emelkedésnek a partos részét nevezik így. Legmagasabb pontja a Sóstóparti-halom és a Kanász-halom [7]. 1652. Sóstó-parti-halom. A Sóstó-part legkiemelkedőbb pontját nevezik így. Régen sokkal magasabb volt, s az egész környéket uralta. Eiidroeolikus képződmény, és róla nevezték el a Sóstópartihalom-dűlőt (Gregus Máté) [7]. 1653. Sóstó-parti-halom-düllő. Pusztán a Kanászhalmi- és Fecskés-dülő között terül el. Ny-i szélén van a Vásárhely—Kútas vasúti megállóhely. Lakossága: 190. Ebből ref.: 67, ev.: 27, r. k.: 91 [9], 1654. Sóstói-főcsatorna. A Kakasszéki gyógyfürdő irányában az Orosházi mííút- nál kezdődik. K felől felveszi a Bónumi-csatornát, mely Orosháza alól és a Szőkehalmi- dülőbői szedi össze a káros belvizeket. Több kisebb mellékága révén a Kanászhalom-, Sóstópartihalom-dűlő-, Fecskés-, Sóstó és Csárpa-dűlők fölös vizét vezeti, és Sámson felé haladva Ny-i irányban derékszögben megtörve a Nagykeresztúti-csatornába torkollik [12], 1655. * Soud föld. Nana comes 1266. évi adománylevele említi mint „terra Soud”. Solttal azonos [38/1. 88, II. 414], 1656. * Spanális-kvártély. Az uradalmi ispán lakása volt a Nagypiacon, a régi 170
