Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
már 31 háza volt. 1596-ban végleg elpusztult [2/184., 14., 26/11. 37., 38/11. 407, V. 808] 1506. Rárós. Vasúti megállóhely a szeged-békéscsabai vasútvonal mentén, a Nagy állomástól 7 km-re Csaba felé. 1507. Rárós-diillő. A határ É-i részén az Öthalmi- és Csicsatéri-dűlők között terül el. Lakossága: 314. Ebből ref.: 169, r. k.: 128, unit.: 6 [9], 1508. Rárósi-halmok. Ráróson a Héja-halomtól DNy-ra az orosházai vasútvonal és a Csomorkányi út között emelkedő több kis halom a volt Baraczk-tanyánál. Ma már erősen le vannak szántva, el vannak hordva ezek a hajdan jóval magasabb, szélki- hordta halmok a, O 93 m [3, 7], 1509. Rárósi-kút (I.). A rárósi legelőn a Fertő és a Kék-tó között, a mai vásárhelyi határt jelző Zöld-halomtól (L. ott) ÉK- felé, kb. 500 m-re levő, hajdan híres jószágitató kút volt. Régen a vásárhelyi határhoz tartozott, s a vásárhelyi jószágtartók ásták annak idején. Később az uradalom átépíttette, mélyíttette, s nagy vályúkkal látta el, mint csordaitató kutat. A kút ma is megvan, de a derekegyházai határba tartozik. Vize bőséges, tiszta és jóízű [3, 10]. 1510. Rárósi-kút (II.). A Rárósi út elején a malom előtt 1904-ben fúrt ártézi kút. Mélysége 226 m, cső 0-je 78 mm, vízhozama 1906-ban 1001/s ec.Vízikönyv száma 88 [10], 1511. Rárósi-malom. A város szélén, a Rárósi út elején 1895-ben épült társas alapon. Előzőleg helyén híres szélmalom állt. A malom mellett nagy sertés és szarvas- marha hizlaló volt s fatelep is. 1512. Rárósi-puszta. A Rárósi út két oldalán a Kék-tó tói D felé elterülő, kietlen, vizenyős területet nevezték így, mely főleg legelő és kaszáló volt. Később a mind sűrűbb település és főleg a belvízszabályozás következtében a terület legnagyobb része földművelésre alkalmassá vált, s elvesztette „puszta” jellegét. Az 1894. évi 1 :75 000 katonai térkép még puszta néven jelzi. Legmélyebb pontja 79,5—80,0 m, a legmagasabb részek 82,0—82,5 m. Nevét hajdan a Kék-tó ban és annak környékén tömegesen élt halászsas (Pandion haliaetus), népies nevéről — ráró — kapta. 1513. Rárósi út. A Vásár-, illetve a Szabadság térről É felé a Kutyanyakon keresztül az Arany temető mellett halad Párásra a Tompaháti gazdaságba. [11]. 1514. Rárósi utca. A Szabadság térből indul ki, és ÉK felé a Rárósi útban folytatódik. Széles, rendezetlen utca. Régen a III. tizedbe tartozott, ma az V. kerület utcája [13], 1515. * Rejték-gödör. L. Les-gödör. 1516. Rekettye utca. A VI. kerületben a Fűz és Klauzál utca között a Simonyi utcából megtörve a Bárd utcán át a Klauzál utcába vezet. Miután ez az utca is a Kistóér htz közel települt, ott hajdan sok-sok rekettyefűztől (kosárfonásra alkalmas fűzbokrok vásárhelyi népi elnevezése) kaphatta nevét. (Bodnár Bertalan, Halmi János, Herczegh István, Kerekes Gábor). Régen a IV. tizedbe tartozott [13], 1517. Rémányos-halom. Az első felvételi 25 000-es katonai térkép lapon a Rémá- ris-halmot jelezték ezen a néven. Helyszíni bejárások alkalmával a környékbeli idős gazdáktól hallottam, hogy így is hívják a Rémáris halmot (Kenéz István idős gazda mondta, hogy az 1860-as években rendszeresen így nevezték) [7], 1518. Régi-Szegedi út. A város központjából, a mai Kossuth térről kiinduló régi Tarjáni Nagy utca, később Zrínyi utca folytatása. Tarjánvégtől részben a Téré mentén a Barci-rétig, ott a Szakáll-háton volt Szakállszárítói-csárda mellett a Tisza véd- töltésen haladt le a sártói révig, kompig. Az út régen a Tére-ér erős hídján vezetett át, melyet a város tartott fenn (L. ott). Az 1784-ben készült J. cs. katonai térkép XIX. 28. lapján a Régi-Szegedi út Tarjánvégtől a Paperéye 1 csaknem párhuzamosan a Túlsópap erei-szőlők mellett a Kenyere-partig, onnan Ny felé fordulva, a Solti-laposon át 156
