Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
részén mind a négy oldalán, a köralakú kidomborodott részen 1880. évszám van kivésve az oszlop tetején vasból készített, üvegezett díszes tartóban petróleumlámpa égett esténként, később villanylámpával cserélték ki. Az impozáns homokkőoszlop alsó részén pedig — mely díszes párkányzattal van elválasztva a felsőtől — négy oroszlánfejből csövön keresztül ömlött ki a víz az oszlop élei irányában épített négyágú medencébe, melynek az oroszlánfejek felé való, félkör alakú beöblösödésénél vannak beépítve a kantatartó rácsok a kifolyók alatt. A medencébe ömlő víz a túlfolyókon át a „Kőfal”-ig földalatti falazott csatornában, onnan pedig tovább a botanikus kert mellett nyílt árokban folyt a Tóalj utcai nyílt árokba, ahonnan a Népkert Ny-i szélén a Kanálisba, vezetett. A kút vize az 1920-as években már nagyon megcsappant. Ez a kút, mely, Budapestet nem számítva az ország második ártézi kútja, megérdemelné, hogy karbantartsák, elapadó vizét más kút vizéből pótolják, újra üzemeltessék, s a szobrokban, művészi építési emlékekben úgyis szegény városunknak ezt az értékes, díszes kútját védetté, műemlék-jellegűvé minősíttessék, és megfelelő emléktáblával lássák el [10, 23, 49, 50, 51]. 1451. Piacok. I. Régi piacok: Kispiac, Nagypiac, II. Jelenkori piacok: Cselédpiac, Csirkepiac, Emberpiac, Halpiac, Ocskapiac, Tejpiac, Vásártér. Részletesen lásd ott. 1452. * Pipiske utca. A múlt században a Répa (mai Révai) utcából indult ki, s a Hattyas-tó kiszárított medrén keresztül Tabán „szívében” két ágra oszolva, a Jámbor és Szerencse utcába folytatódik. Az utcavonalat a Hattyas-tó lecsapolása után az uradalom mérnökei tűzték ki. Ma Botond utcának nevezik. Szép. széles, rendezett és forgalmas utca [13]. 1453. Pirhandi-halom. Rétkopáncson a Kopáncsi-sík (tó) partján emelkedő hidroeolikus képződmény. Hajdan még a nagy vizek idején is szárazon maradt. Ma már nagyon le van szántva [7]. 1454. Pirhandi-orom. A Pirhandi-halom legmeredekebb, hajdan szinte függőleges, szakadékos részét nevezték így. A század elején még magas meredek falában sok parti fecske (Clivicola riparia L) tanyázott (Bodnár Bertalan). Ma már az orom részben le van szántva, részben homokos anyagát elhordták (Kapocsi Mihály, Pócsy Jenő, Kecskeméthy Géza) [3, 7], 1455. Pirhandi-part. A Kopáncsi-sík (tó) medréből kisodort, kifújt homoktorlasz, melynek legmagasabb pontja a Pirhandi-halom. Régen csak a legmagasabb áradások alkalmával került víz alá, ezért kiváló szántó, kaszáló, legelő volt. A belvízszabályozás előtt a Kopáncsi-tó hullámverése következtében a part széle meredek, sőt szakadékos volt, ma már az intenzív földművelés következtében nagyon le van szántva. (Pócsy Jenő, N. Szabó Pál, Kapocsi Mihály) [7], 1456. * Pirhandi-szélmalom. A Pirhandi-part legmeredekebb, legmagasabb részén, a Pirhandi-halmon állott az 1880-as években. Később Kecskeméthy Gézáé lett, akinek ott nagy sertéshizlaldája is volt [20/587]. Akkor hordták le a meredek, partos részeket, hogy mezőgazdaságilag jobban hasznosíthassák a területet. (Pócsy Jenő). 1457. * Pisla köz. Susánban a múlt században a Koplaló utca (mai Sugár utca) bal oldaláról a Koplaló csárda (1. ott) mellett kiinduló vakközt nevezték így. Nevét onnan kapta, hogy a csárda egykori tulajdonosa, Pisla Julcsa ott lakott. (Budai László főmérnök közlése). Ugyanott lakott, ma a közelben, Róka utcában a Tóth Kovács csa ád egyik őse, akit a nép „Jézusos” Pisla Kovácsnak nevezett. (Herczegh István susláni idős lakos közlése) [20/237], Pisla előnevű Kovács családok éltek és élnek ma is Vásárhelytn [38/V. 1106]. Ma a Pisla közt Nyúl utcának nevezik (1. ott) [13]. 1458. * Pitlis malom. Susánban a Dob utca végén jónevű, forgalmas szárazmalom volt, helyén előzőleg „szuszi”-malom állt (Herczegh István) [19/14], 150
