Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
volt. A J. cs. térképen [XIX. 29.] jól ki van rajzolva a Kis-Kövesd-értő1 D-re, annak partján mint kettó's hátsor „Pana hát” jelzéssel. A tatárjárás után régi oklevelekben mint puszta szerepel a határban levő 43 község és 10 puszta neve között [38/1. 230], 1409. Panna-hát (II.). A Panád-puszta (II.) legkiemelkedőbb, széles, hátas részét nevezték, s nevezik még ma is Panna-hátnak (II.). A Mágocs-ér medréből hidro- eolikus úton keletkezett. Mai magassága 85,0—86,0 m-ig □. Mélyebb fekvésű környéke hajdan nagyon jó nádló terület volt, s Panna-nádnak is nevezték [38/11. 400]. 1410. Panna-hát laposa. A Panna-hát I. szelíd lejtősödése a Batidai-síkba. Ma már nem vehető ki élesen, mert a Panna-hát is nagyon le van már szántva. Mai szintje 77,5—78,0 m-ig terjed, □, azon felüli rész a Panna-hát (Kapocsi Mihály, Pócsy Jenő). 1411. * Panna-nád (I.). Szent István adománylevele említi először Cuppon (mai Kopáncs lehetett) mellett. Azonos a Panád-puszta (/./-el [38/11. 399]. 1412. * Panna-nád (II.). A Panád-puszta (II.) mélyebb részét nevezték így, mely vizét a Mágocs-érbö\ kapta. Vízjárta környéke kiváló nádtermő terület volt. 1413. * Pap-ere. A Hód-tó Ny-i végét kötötte össze a Kenyerével. Hossza kb. 2500 m. Medre igen széles és mély volt, helyenként több mint száz méter széles, lankás partokkal. A Papere a belterületet Ny felől határolta, s régen a város széli házak telkei az ér laposába lejtettek. 1879-ben a körtöltés tarjánvégi szakaszát az ér K-i szélére emelték. Állandó vize már az 1700-as évek elején sem volt. D-i végét a hód- tavi torkolatánál már régen áttöltötték, s a Régi-Szegedi út vezet át rajta, É-i végét pedig a Körtvélyesi vagy Tiszai út részére töltötték át. 1780 körül medrét víztelenítették az uradalom mérnökei, s a legmélyebb pontján ásatták a Paperei-csatornát, mely felveszi a Kanális vizét is (1. ott) és a Régi-Szegedi út alatt a Hódtói-csatornába ömlik. Mai fenékmagassága 78,0—78,5 m □. Víztelenítés után az ér medrét, széles, lankás partját kertművelésre fogták be. Az 1753. évi uradalmi térképen ez a terület még kopár volt [38/1. 429]. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján, mely 1784-ben készült, már nagy kiterjedésű uradalmi szőlősterületet tüntet fel, melyet közepén a Papere medrének legmélyebb vonala, a Paperei-csatorna választ ketté. A város felőli része az Innenső-Papere, mely most a körtöltésig tart, a Ny-i része a Túlsó-Papere, mely azután a Palába folytatódik. (L. ott is). Repülőgépről nézve Vásárhely területének talán egyik legszebb része a Papere és környéke. Nagyon jól látszik a hajdani Pap-ere széles medre a Kenyerétől a Hód-tó medréig, az Innenső- és Túlsó-Papere helyenként meredeken emelkedő, magas partja gyümölcsöskertekkel telepítve a Régi-Szegedi út és a Tiszaiéit között. A Papere legmélyebb részén van a Pap er ei-csatorna és a beletorkolló Kanális. K felé Tarjánvég régi rendezetlen, zegzugos utcás települése látható, élesen elkülönülve a volt Királyszék-tó lecsapolt medrében épült, széles, egymást derékszögben metsző utcáktól. Magasabbról nézve elénk tárulnak a Hód-tó hatalmas, kiszárított medrében levő gondosan művelt kertek, földek, a Téré és Keselyes-ér torkolata, Ny felé a Pálé nehezen művelhető szikes területe, a Rakodó-kert, ÉNy felé pedig a Kenyere és Kender-tó művelés alá fogott medre [6/40]. 1414. Paperei-csatorna. A Papere medrének legmélyebb pontján ásták. Felveszi a belterület fölös, káros belvizeit összegyűjtő „Kanális”-1 is (L. ott), és Tarjánvégen a Régi-Szegedi út alatt, a volt Pap-ér hídja helyén készített áteresz után a Hódtóicsatornába torkollik. Innen Papere-hódtói-csatorna a neve [12]. 1415. * Paperei-halom. Az lnnenső-Paperében a Tompa és Tükör utcák irányában a hajdani Pap-ere K-i, még ma is meredeken emelkedő partja mentén volt a múlt századokban egy nagyobb kiterjedésű, elég magas és „högyös” halom. A múlt század vége felé a szegedi nagy árvíz után, mikor a körtöltést készítették, a halmot „leásták”, és anyagát a töltésbe kubikolták. Ekkor sok emberi csontot és régi fegyver145
