Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
A Sebek-halomnál két ágra oszlott, felső ága a Kis-Lúdas-ér, az alsó a Nagy Lúdas-ér. Az előbbi a Kurcába, az utóbbi a Tisza menti laposokba vezette a vizét. Mai fenékmagassága 79,5—81,5 m □ [6/39], 1168. Lúdasér-hát. A Lúdas-ér szélesen elterülő lankás partját nevezik így, mely az ér medréből főleg szélkifúvás útján keletkezett [7], 1169. Lúdas-oldal. A Nagy-Lúdas-ér széles, lankás partját nevezik így. Jó legelő, kaszáló, később szántó és veteményes terület [7]. 1170. Lúdas-part. A Lúdas-oldalt nevezték így is. 1171. Lúdas-rét. A Batidai-sík egyik mélyebb része, mely nagy víz idején a Bati- dai-sikkal egyetlen víztükröt képezett. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Biberés-síkya. alatt, azzal összefüggésben van rajzolva. Csanád megyébe tartozott, de a vásárhelyiek is használták kaszálónak és legeltetésre [6/16], Lúdas-síknak is nevezik. 1172. Lúdas-sziget. A Kis- és Nagy-Lúdas-ér, valamint a Kurca által közrezárt területet nevezték így Mindszent és Szegvár között. Kiváló kaszáló, majd szántó- terület volt, s régen főleg a vásárhelyiek használták, bérelték. Ny-i része a Cicka-zug (1. ott). 1173. * Lúdasi-csárda. A Szentesi út mentén a Lúdas-ér hídja mellett, ahol a Szentesi út vezetett át rajta, épült a csárda [38/IV. 343], Idős emberek szerint a betyárok elkerülték, mert nem messze volt a város felé az Akasztó-domb (Halmi János, Herczegh István). 1174. Lúdasi-halom. A Szentesi út mentén 88,0 m-ig emelkedő halom □, amely Vásárhely, Mindszent és Derelcegyháza határhalma volt [7], 1175. * Lúdvár-tó. Az Ökrös- vagy Ökör-tó és Körtvélyes között a Tiszától K felé keletkezett, pár száz méterre mint egy nagyobb kiterjedésű és elég mély medrű tó, mely az 1751. évi Ruttkay-térkép szerint kb. 2400 m hosszú s 800—1000 m széles volt. A tiszai védgát a medrét áttöltötte, és ott épült a Lúdvári-gátőrház, és ott van a Lúdváricsatorna vége a szivattyúteleppel és zsilippel. Jelenlegi fenékmagassága 77,0—77,5 m □ [6/26], 1176. Lúdvári-átvágás. Az 1863-ban megkezdett Atkai-átvágást nevezték így is (1. ott). 1177. Lúdvári-csatorna. A lúdvári szivattyútól vezet a kopáncsi vasútállomás irányában, és a vasúti töltés alatt átvezetve a Kopáncs-kistiszai-csatornába ömlik vize. Eredetileg a Lúdvár-tó medrében összegyűlő és a közelében levő Tisza menti belvizeket szállította a Tiszába, újabban a szivattyútelep útján öntözővizet is szállít a kopáncsi területekre [12], 1178. Lúdvári-laponyag. A Lúdvár-tó kissé partosabb emelkedését nevezték így régen. Száraz időben ez a rész maradt ki leghamarabb a vízből, s akkor kaszálták is. Ma már alig észrevehető terepemelkedés. (Benes Gyula, Lénárt Sándor) [3. 7]. 1179. Lúdvári-sarok. A 88. sz. átvágás készítése előtt a Tisza atkai kanyarulatának alsó, éles hajlását nevezték így a környékbeliek (N. Kardos Imre, Lénárt Sándor, Pányi György). 1180. Lúdvári-nagy-semlyék. A hajdani Lúdvár-tó és a vele összefüggő Ökrös-tó mélyebb részein elterülő, nádas-sásos, vizenyős részeket nevezték így. Kis víz és szárazabb időjárás esetén sem tudták rendesen kaszálni, mert a sárban járó állatok a talajt gödrössé, egyenetlenné tették, ezért legfeljebb legeltetésre használták. Télvíz idején az elszáradt gazos, nádas-sásos területeket felégették. (Lánárt Sándor, Pányi György). 1181. Lúdvári-szivattyú. A Lúdvári-gátőrház közelében épült szivattyútelep, mely főleg a Nagy-rét, Dóka, Solt-Palé belvizeit van hivatva nagy víz idején a Tiszába átemelni. Újabban szükség esetén a Tiszából öntözővizet emel át. 123
