Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
a védgát közt elterülő hullámtér, hajdan mocsár, melybe a Kenyere-ér vize ömlött a Kaszás-domb tövében. Két mélyebb része a DK-i Nagy-fenék és a DNy-i Kis-fenék (1. ott), mint lefolyástalan mélyedések a Kutya fenék kiszáradása után is sokáig vizesek maradtak. Régen kiváló halászóhelyek voltak (Pányi György, N. Kardos Imre). A Kis- és Nagy-fenék medervonulatát az első felvételezésű 1 :25 000 katonai térkép 5464/2. lapján még láthatjuk, de repülőgépről még ma is jól látszik a három fenék területe és a Kenyere-ér végső része is. 1104. Kutyanyak. A belterület É-i részén a Rárósi utca két oldalán Észak utcától kifelé eső települést nevezték így. A múlt században ott volt a híres „Kutyanyak” kocsma, onnan kapta a nevét. Híresek voltak a kutyanyaki „leányok” (Herczegh István, Kiss Imre). 1105. Kutyaszorító. A vakon végződő kis utcákat, közöket, de még a zegzugos sikátorokat is így nevezték régen. A hajdani mocsarak közti földhátakon, magaslatokon rendszertelenül települt városban a helyi adottságok következtében a településre alkalmas lakható területek minél jobb kihasználása érdekében sok ilyen vakköz alakult ki. A múlt századokban főleg a gyakori tűzvészek utáni városrendezések folytán sokat megszüntettek, „kinyitottak”, de még az 1930-as években is 20-nál több kutyaszorító volt a városban [3], 1106. Külső-Érzsébét. Régen, még a határ feldűlőzése előtt az Erzsébet-oldal K-i részén, tehát a várostól távolabb eső részét nevezték így. 1107. Külső-Erzsébet-düllő. Az Erzsébet-dűlö K-i részét, a 12. km-től kezdve nevezik így. Lakossága: 329. Ebből ref: 132, ev: 8, r. k.: 178 [9]. 1108. Külső-Erzsébeti iskola. Az Erzsébeti úton a 17. és 18. km között a Tanyaszél és a Hatrongyosi útvég határán épült 1 tantermes és 1 tanítós állami elemi iskola [8], 1109* Külső-Kis utcai elemi iskola. Az 1830-as években a Kis utcai külső részben a „vízárkon túl lakó” ref. hívek kérték az iskola építését, mert az 1834. évi összeírás 150 fiú és 120 leány tankötelest mutatott ki. Erről az egyház még abban az évben gondoskodott, és elhatározta az iskola építését, s kért is erre a célra megfelelő telket a földesúrtól, de semmi adat nincs az építkezés és az iskola további sorsáról [839/11. 169], 1110. Külső-Paprre. Az Innenső-Papere É-i része, mely körülbelül a Tompa utca vonalától a Kanális vizének a Paperei-csatornába ömlésétől a Tiszai útig terjed. É felé a Kenyere-partban folytatódik. Régen ez a terület is szőlővel, gyümölcsfákkal volt beültetve, azelőtt pedig az uradalom nagy kiterjedésű szőlőjének volt egy része. (1. Pap-erei-régi-szöllök). A Paperének ma 78,5 m-es medréből lankásan emelkedik 80,0 m-ig □ (1. Papere). 1111. Külső-Szőrhát. Szörhát-dülőnek a Szőrháti iskolától ÉK-re eső részét nevezik így, mely a Pusztaszéli útig terjed. 1112. * Külső-tabáni elemi iskola. Az 1830-as években kérte a ref. egyház az uradalomtól iskolának megfelelő telek juttatását, s 1835-ben mégis kapta. Két iskolaházat építtetett az egyház ugyanazon a soron a Hattyas városrészben, a régi kiszárított Hattyas-tó medrében a lezárt „Lucskos” temető (1. ott) területén. Az iskolák udvarán még az 1870-es években is álltak itt-ott fejfák. A mai Pálfy utcában 1839-ben épült egy nagyobb iskola épület, mely lassankint átvette a hattyasi két, aránylag jó karban levő iskola növendékeit is, így az egyház később ezeket az épületeket eladta lakóházaknak [8. 39/11. 166]. 1113. * Külső-Új utcai két elemi iskola. 1746-ban építtette a város. Mivel az iskola nem volt megfelelő, a ref. egyház 1787-ben a leányok oktatása érdekében az új iskola részére telket vásárolt. 1834-ben fiúiskola építését kérik a hívek. 1888-ban a leány117
