Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

1007. Korhány-sarok. A Mártélyi-Dög-Tisza kanyarulatának É-i, éles fordulóját és vele szemben az Anyási-sziget ÉK-i sarkát nevezik így (Pányi György).

1008. * Kórógy-ér. Hajdan a békési területekről és a mai Fábiánsebestyén vidékéről szedődött össze vize és Derekegyházán keresztül a Kontra-tó alatt, Szegvár belterületén keresztülfolyva a Kurtába ömlött. Medre széles, jól kiképzett volt, főleg áradások alkalmával bővizű volt. Anonymus még folyónak írta, 1722-ben már állóvíz volt, melyben rendszeresen halásztak. Nem tartozott a vásárhelyi határhoz, de vize valamikor összeköttetésben volt a környező vásárhelyi erek, tavak, mocsarak vizeivel. Ez repülőgépről végzett megfigyelések során, főleg tavaszi hóolvadás vagy belvizek idején bebizonyosodott [6/38. 38/1. 67],

1009. Korona utca. Tarjánban a Zrínyi utca 6. keresztutcája, mely a Fehérvári utcába vezet. A II. kerület rendezetlen utcája 1—8 házszámozással. Folytatása a Zrínyi utcán a 67. és 69. sz. telkek között szűk lejáró a „7o”-ba, a körtöltés támfalas, boltíves kis kapuján keresztül [13].

1010. Korsós-halom. A Korsós-hátnak legdélibb s a Körömcsúcsi-rétbe benyúló legmagasabb pontját nevezték így. Ásatások alkalmával bronz eszközöket, római pénzeket és embercsontokat találtak benne. [7].

1011. Korsós-hát. Szikáncs és Répás-hát között elterülő s a Tisza szabályozása előtt a Batidai-síkkal is összefüggő Körömcsúcsi-rét magasabb, hidroeolikus part vonulatát nevezték így. Ma a rét fenékmagassága 77,0—77,5 m., a Korsós-hát pedig- kb. 1,5—2,0m-rel magasabb: 78,5—80,0 m. □. Az intenzív földművelés következtében ma már erősen le van szántva [7],

1012. Kortyogó. A hajdani Kakasszék-Kútvölgy-ér ősfolyó utolsó szakaszának, az Aranyág és Serházoldal közti mélyebb, elsekélyesedett részét nevezik így. A belvízszabályozásig az év legnagyobb részében vízállásos, mocsaras terület volt. A múlt században medrét csatornázták, víztelenítették, s a legmélyebb részek kivételével mezőgazdaságilag hasznosítják. Nevét onnan kapta, hogy szabályozás előtt mocsaras medre járás alkalmával cuppogott, „kortyogott”, (Jó Ferenc, Kerekes Gábor, Meszlényi Sándor).

1013. Kos utca. Oldalkosárban a mai Béla utcái nevezték így a múlt században [13],

1014. Kosár-halom. A Pamuk-ér mentén elterülő, úgynevezett Pannik-föld hosszúkás, hátszerű kiemelkedése. A Pamuk-ér hajdan széles, mély medréből hidroeolikusan képződött. Ma már alig észrevehető emelkedés, a rendszeres földművelés következtében erősen leszántották [7],

1015. Kósd. A Nagy fai-kanyartól D-re a Farki-rét alatt az Elet-ér mentén elterülő, mocsaras, mély részt nevezték így, mely a Lebő-halotnig, illetve hátságig terjed. Hajdan mocsár, majd legelő volt, ma kitűnő szántó. (1. Kósdi-rét). Kósd ősmagyar szó, amelynek jelentése’berbécs (ürü)’ [38/11. 249],

1016. Kósd-Porgányi-szorítógátas-csatorna. A Nagy fai-holt kanyartól DNy-ra a Porgányi-szorítógátas-csatorna folytatása a Porgányéri-csatorna beömlésétől a Kósdi- főcsatornálg [12].

1017. Kósdi-csatorna. A Porgány-ér medrében ásott főcsatornát köti össze a Tiszával. A védtöltésen zsilipen át folyik a víz, amíg a tiszai áradás engedi. Hossza a mentesített részen 2150 m, a hullámtéren 440 m, összesen 2590 m [12].

1018. Kósdi-rét. A Kis- és Nagy Elet-ér között a Tiszáig terjedő, mélyebb fekvésű terület. Hajdan mocsaras vízállás volt, és a belvízszabályozás után is még sokáig rét, legelő volt. Mai fenékmagassága 77,0—77,5 m között van □. Hosszában a Kósdi- csatorna vágja át, mely a fölös vizét is levezeti, így most kiváló szántóföld lett (Benes Gyula).

109