Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
torna útján pedig összeköttetésben van a tó'le Nv-ra levő Pusztaszéli-csatornával is (1. ott) [12]. 926. * Kiskert-árok. A Hód-tó és Kender-tó között képzett összeköttetést. Medre csak helyenként volt jól kiképezve, másutt inkább lapályos vizes rét volt a Pálé ban. Ma medre csatornázva van. 927. * Kis-kikötő. A régi tisztház, a mai kórház alatt volt a Hód-tónak egy mélyebb szakasza. Itt főleg a Tiszáról a Kérőn érkező hajók kötöttek ki, meg a Kendertavon érkező tutajok. A lejáró a Tarjáni Nagy utcáról (a mai Zrínyi utca) volt, kb. mai Kapitány utca vonalán a kikötőbe (Jó Ferenc, Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor). 928. * Kis Kollan-tó. Lásd Kollan-tó alatt. 929. Kis-Korsós-halom. Répás-háton a Serházi—Szikáncstól K-re a Táncos-dombbal egyirányban 88,0 m-ig emelkedő, kisebb halom [7], 930. * Kis Kövesd-ér. A Kövesd-érből szakadt ki, s vele egy hátas szigetet képezve a Porgány-érbe ömlött. 931. * Kis Laci-semlyék. A László-eret kötötte össze a Pap-erével. Jelentéktelenebb, elsekélyesedett ér volt, de még az 1880-as években is volt víz benne. (Csókán Pál, id. Dezső József). Területe már víztelenítve van. 932. Kis-Lóger. Az 1770-es években kezdte telepíteni az uradalom — főleg idegenből toborzott jobbágyokkal— a mai napig is Lágernek nevezett városrészt a Kútasi út és a Kistó-ér között levő, akkor még üres legelő-, kaszálóterületet. Ennek a mai Garay utca környéki részét nevezték annak idején Kis-Lógernek, mely azután rövidesen összeépült a mai Dáni utca környékén települt Nagy -Lágerrel, s ezután már csak Lágernek hívták (1. ott is). (Halmi József Herczegh István). Ezt az elnevezést még ma is használják. 933. * Kis-Margita. A Nagy-sziget közepe táján volt két vízállás, az egyik a Nagy-, a másik a Kis-Margita. Ez utóbbi vizét a Gyúlóból kapta. Mai fenékmagassága 78,5—79,0 m [6/26, 40]. Lapályos mélyedésében nagy nádasok voltak. Áradásos időben a két Margita egymással, a Lófogó-érrel és a Tetüvári-semlyékkel is összefüggésben volt (Bagi Béla, Kapocsi Mihály, Pócsy Jenő). 934. * Kis mészárszék. A régi Új utcában állott, és eleinte az uradalom tulajdonát képezte, később a város ezt is megváltotta. 935. * Kis molnár köz. A belvárosból a kialakuló Csúcs városrészbe, még azelőtt a Csúcs-tóra vezető rendezetlen utcát nevezték így a múlt századokban. Akkor Kis utcából, a mai Deák Ferenc utcából indult ki. Mai neve Könyves utca (1. ott is) [13]. 936. Kis-Nádas-halom. Mágocs környékén említik a régi okmányok. Ma már nem tudjuk, hogy melyik halmot nevezték így [7]. „Az uraság itt a vásárhelyieknek dinnyeföldet enged 1745-ben”. [38/1 136]. 937. * Kis piac ~ Külső piac. A mai Kálvin tér helyén, a hajdani Topa-ér, illetve Kispiaci-tó szélén volt. Itt állott a Nepomuki Szent János szobra (1. Fafejű Szt. János). 938. * Kispiaci-tó. Régen a Topa-eret nevezték így is. Ennek partján tartották a kis vagy külső piacot. Itt állt a Szt. János szobor Is, és annak helyét nem is változtatták addig, míg 1930-as években a vásártérre nem vitték át az új rk. templom elé. Kár volt áthelyezni, mert a szobor bizonyította, hogy előtte vízfolyás volt. 939. Kis-puszta. így nevezték a ,,Puszta’-nak a Pusztaszéli út menti részét a Kútasi-út mellett, Vásárhelykutastól K. felé. Szikes talajú, gyenge minőségű lévő, volt (Gregus Máté). 940. Kispusztai iskola. A Kútasi út mentén a 19. km jelzés előtt a Sásos-Bogárzó (1. ott) ÉNy-i szélén épült. Sóstóhalmi iskolának is nevezik. 1 tantermes, 1 tanítós állami iskola. [8). 101
