Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
899. Királyszék utca. Tarjánban a hajdani, nagy kiterjedésű Királyszék-tó nevét Őrzi. A kiszárított, lecsapolt tó medrén vezet át. Kezdeti része régi település, a Cit'ék- fok két partján épültek az első házai. A századforduló előtt az I. tized, ma a II. kerület utcája. Várostörténeti név, mint ilyet feltétlenül védetté kell nyilvánítani [13], 900. Királyszéki-lapos. A Királyszék-tó medre lassan beiszapolódott, s mindjobban töltögették, a XVIII. század vége felé kezdték beépíteni, de környékéhez képest ma is mély rész. Ezt a területet nevezték régen Király széki-laposnak, amelynek ma legmélyebb pontja 79,0 m. 901. Királyszéki-léjáró. A körtöltés téglaburkolatos részének építése alkalmával a Királyszék utca folytatásában a régi Citék-fok medre helyén is építettek egy támfalas, boltíves kis kaput, hogy az ottani lakosok kerülő nélkül mehessenek le a lecsapolt, kiszárított és mezőgazdaságilag hasznosított földjeikre, a „7o”-ba. 902. Király utca. Külső-Tab áriban a Király sona\ párhuzamosan a Határ utcát a Török vagy Rákosi utcával köti össze. Régen a II. tized, ma a III. kerület utcája [13], 903. Kisállcmás. Lásd Népkert állomás alatt. 904. * Kis Banda-fok. A Barci-réte n a Nagy-Banda-foktól Ny-ra folyt a Tiszába. Jóval sekélyebb és jelentéktelenebb volt, mint a Nagy-Banda-fok. Az 1890-es években már csak áradások alkalmával volt vize. Ma már feliszapolódott, nem is látható (N. Kardos Imre, Pányi György helyszíni közlése) [6/30]. 905. * Kis-Bogárzó. A pusztai laposokat megtöltő nagy víz idején egymással is összefüggő mocsaras, szikes vizeket nevezték Bcgárzóknak. (Kis-, Nagy-, Sáros- és Sásos-Bogárzó. Lásd ott). A Kis-Bogárzó volt a legsekélyebb, mely főleg az Orosháza—Sámsoni- és az Orosháza—Tótkomlósi utak között terült el. Lecsapolt medre ma nagy részben a Kisbogárzó-, Mózeshalmi- és Cinkus-dűlőkben terül el [6/16]. 906. Kisbogárzó-dülő. A Pusztán a Nagybogárzó-, Csárpateleki- és Mózeshalmi- dűlők között terül el. Ma már a Bogárzó-csatorna (1 .ott) útján általában ármentesítve, víztelenítve van a területe, de „nagyvizes” időkben — ahogy a pusztai gazdák (Gregus Máté) mondják — a szikes talaja újra elmocsarasodik. Lakossága: 225, ebből ref.: 63, ev.: 87, r. k.: 102 [9], 907. Kis-Bőve-halom (I). A belterülettől É-ra a Szentesi és Rárósi út között hajdan elterült Kék-tó síkjából emelkedik ki, a jelenlegi Bővehalmi-dűlőÉ-i részén. Szabályos kerek, hidroeolikusképződmény A, O 91 m [7]. 908. Kis-Bőve-halom (II). A Téglás-ér mentén a másik Kis Bőve-halomiól ÉK felé, kb. 1,5 km távolságra van. A, O 87 m [7], 909. * Kis csapszék. A város belterületén a 1800-as években uradalmi kocsma volt. Pontos helyét ma már nem ismerjük. 910. * Kis Elet-ér. Az Elet-ér egyik ága, mely szélesen elterülő, vizenyős lapály volt. Mai fenékmagassága 77,0 m □. A Kósdi-csatorna révén medre és környéke víztelenítve van. Kiváló termőterület [6/33]. 911. * Kis-erdő. A Hódi-erdő kiirtása után kisarjadt, de már sokkal kisebb terjedelmű és ritkás, főleg akác- és nyárfaerdőt nevezték így, mely még a századforduló idején is megvolt. Emlékét ma már csak a Kiserdő sor őrzi (Jó Lerenc, Kerekes Gábor). 912. Kiserdő-sor. Újvároson a Hívő-malom mellett megszüntetett Káposztás temető,s a hajdani terület alatt a régi Hód-tó meredek partját szegélyező házsor lábánál húzódik. Nevét a mellette elterült Kis-erdőtől kapta. Igen szép városképi részlet, a házak a magas lőszplató tetején és szélén épültek 80,0—81,5 m szinten, míg a Kiserdő sor járdaszintje 78,0 m. így a kaputól a házig rövid úton helyenként alig 6—15 m távolságon 3—3,5 m-t emelkedik a telek. Századforduló előtt Bercsényi utca volt a neve, és az V. tizedbe tartozott. Ma a 2880-as belterületi szintvonalas térképen mint Kiserdő sor szerepel. (L. még Bercsényi utca alatt is.) [13]. 99
