Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
887. Kingéc-hát. A Kingéc-fó'dnek a Porgány-ér menti magaslata. Ennek legkiemelkedőbb pontja a Kingéc-halom. A hátság 78,0—79,5 m-ig változó felszíne jó szántóterület is volt, de régen főleg legelők a belvízszabályozás előtt [38/V. 705]. A 77,0—77,5 m közti mélyedések pedig régen jó halászóhelyek voltak [7], 888. Kingéc-hát laposa. A Kingéc-háton hajdan a mély részeket áradások alkalmával azonnal elborította a víz. Ma ezek a területek a 77,0-—77,5 m-en belül vannak. Régen jó halászóhelyek vo'tak, most már ármentesített medrük kiváló szántóterület (Kapocsi Mihály, Pócsy Jenő). 889. Kingéc szigete. A Tisza szabályozása előtt még nagyobb vízállás idején is a Kingéc-hát legnagyobb része és a Kingéc-halom is szárazon maradt. Abban az időben ezeket a víz nem borította részeket nevezték Kingéc szigetének, és a hagyomány szerint ezeken a magaslatokon települt az elpusztult középkori falu (Kapocsi Mihály, Konstantin Gyula). 890. Kingéc-telek. A Kingéc-hát legpartosabb részét és a Kingéc-halom területét nevezték így az ottani öregek, és szerintük szájról szájra maradt hagyomány alapján ott települt a régi falu [14], 891. Kingéci-kaszáló. A Kingéc-hát laposának azt a részét nevezték így, melyet a belvízszabályozás előtt általában kaszálónak használtak. Ma jó minőségű szántóföld, és emlékét már csak az ottani öregek őrzik még (Kapocsi Mihály, Fejér Imre). 892. Kinizsi utca. A belváros fontos összekötő utcája volt, Csúcs, Lakhat és Láger városrészekkel. A Petőfi és Deák Ferenc utcák összetalálkozásától indul ki, és ÉK felé a Teleki és Wlassics utcák összeta'álkozásáig tart. Még a századfordulón is az utca felső harmadában sokkal nagyobb mélyedés volt, mint ma (81,5—78,5—80,Om). Ez a hajdani Topa-érnek, a Csúcs-tó fölös vizét levezető széles, mély érnek kezdeti része volt, mely a mai Újvilág utca vonalán a Kispiaci-tóba ömlött (1. ott). Ma a IV. kerület szép, rendezett utcája, azelőtt a III. tizedbe tartozott. Nevét Kinizsi Pálra, Mátyás király „törökverő”, s 1494-ben meghalt hadvezérére való emlékezésül kapta [13], 893. * Király-ér. A Nagy-sziget ÉK-i részéből eredve a Hód-tavát kötötte össze a Gyúlóval. Medre még ma is, főleg repülőgépről nézve, sok helyen kivehető. Régen bővizű, mély medrű ér volt, melyen még közepes vízállás idején is csónakkal lehetett Gorzsára vagy Batidára lejutni (Jó Ferenc, Halmi János, Pócsy Jenő közlése) [6/37]. 894. Király-halom. A Gyúló-ér fordulójánál a Lófogó-ér torkolatánál emelkedik 81 m-re O [7]. 895. Király sor. Külső-Tabánban a Jókai utcának a folytatását nevezték így, a Határ utcától ÉNy irányban a Kincses temető fe'é. Régen a II. tized, ma a III. kerület erősen fejlődő utcája, mely idővel a Jókai utcával együtt az Arany temetőt a Kincses temetővel, illetve a Kútasi utcát a Mártélyi úttal fogja összekötni. A századfordulóban még csak 1—9 volt a házszámozása [13], 896. Királyszék. Városrész Turjánban, mely a hajdani Királyszék-tó lecsapolt, fel töltögetett medrében települt az uradalom mérnökei által kitűzött egyenes, széles és rendezett utcákban. Utcái a következők: 1. Teljes hosszukban: Pacsirta, Egressy, Kökény és Szél utca. 2. Nagy részben: Király szék, Árok, Medgy esi, Könyök és Halász utca. 3. Kis részben: Kard és László utcák vége. 897. Királyszék hídja. Lásd Citék hídja alatt. 898. * Királyszék-tó. Hajdan Tarján ÉNy-i részén terült el, és a Pap-erébe folytatódott. Régi partvonulatát már nem lehet pontosan megállapítani, mert a le- csapolása után, ahogy medre kezdett kiszáradni, sok helyen töltögették is, a 79,0 m-es szintvonal a régi tó körülbelüli partvonulata, de híven mutatja a régi és új település közti határvonal is. Hajdan a fölös vizét a Citék-fok vezette le a Hód-tóba (1. ott) [6/9]. 98
