Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Petrovics István: A szegedi vár korai történetéhez

castellanusa lehetett. Hédervári Miklós fia Miklós vezető szerepet töltött be a Héder- vári családban, s jóval többre vitte, mint atyja, aki 1326 és 1330 között a győri ispáni tisztet viselte.70 Ügyes politikával tekintélyes birtokot szerzett, s I. Lajos uralkodása alatt fontos posztokon találkozunk a nevével.71 1359-ben és 1360-ban Csongrád megyei ispán és szegedi várnagy volt. 1361 és 1374 között a királyné ajtónálló mestereként tűnt fel.72 1364-ben a királyné udvarbírája, s emellett Fehér és Tolna megyék ispánja.73 Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy 1365-ben ismét a csongrádi ispáni és a szegedi várnagyi teendőket látta el.74 1366-ban Fehér és Tolna megyék comeseként szerepelt,75 1368 és 1371 között pedig mosoni ispánként tevékenykedett.76 Kemény fia Jakabról az említetteken kívül többet nem árulnak el a források.

A Csongrád megyei tisztikar egy 1371-ben kelt oklevele szerint ebben az évben Máté mester volt egy személyben a csongrádi ispán és a szegedi várnagy. Máté mester a tisztikar többi tagjával 1371-ben egy peres ügyben ítélkezett.77 Róla több adat nem áll rendelkezésünkre.

1394 és 1395 között Sóji Bertalan mester diák viselte a szegedi várnagyi tisztet.78 79 Nevét a Nógrád megyei Sój nevű településről kapta.70 írott emlékeinkben általában e birtokkal kapcsolatos neve szerepel, de Somogy megyei Szob birtoka után Szobi néven is említik.80 A források szerint 1388 és 1390 között nádori, illetve kúriai jegyzőként tevékenykedett.81 Itt szerzett ismereteit 1392 februárjától ítélőmesterként kamatoztatta.82 Még ez évben, Bebek Imre országbíró távozása után, Bertalan mester diák is elhagyta az országbírói kúriát.83 1394/95-ben a szegedi vár élén találjuk, de várnagyi tevékenységéről semmiféle adat nem maradt ránk. 1396-tól ismét az országbíró udvarában tartózkodott. Előbb Pásztói János ítélőmestere, majd később Szé- csényi Frank országbíró alországbírája és ítélőmestere lett.84 85

A 15. század elejéről még két, a szegedi várnagyokkal kapcsolatos oklevél maradt fenn. Az egyik 1414-ben, a másik 1424-ben kelt.86 Mindkettő a szegedi castella- nusok hatalmaskodásáról tudósít. Az 1414. évi, Borbála királyné által kiadott oklevélből kiderül, hogy Ozorai Pipó várnagyai gyakran követtek el hatalmaskodásokat. Ez alól nem kivétel a szegedi castellanus sem, aki kiküldött familiárisai által a Szeri Pósafiak Csongrád megyében fekvő, Tömörkény nevű birtokáról húsvét ünnepe táján négyszáz ökröt hajtatott el, s azok közül száztízet jogtalanul megtartott magának. Ugyanez a várnagy egy másik alkalommal a Pósafiak Szer nevű birtokáról ötven marhát hajtatott el, melyek közül csak tizenhármat adott vissza gazdáinak. Részletesebb információkkal rendelkezünk az 1424. évi hatalmaskodásról. Az oklevél sze70 A Héderváry-család oklevéltára. I—II. Közli: Závodszky Levente és Radvánszky Béla. Bp. 1909—1922. (továbbiakban: Héderváry oki.) I. 28.; CD Vlll/3. 126.

71 Héderváry oki. II. X—XII.

72 Uo. I. 57., II. 336.

73 Uo. I. 60.

74 Uo. II. X.

75 Uo. I. 61.

76 Uo. I. 66., 70.

77 Dl. 91 784.

78 Zs. I. 3334. sz.; II/2. 5916. sz. Erre 1. még: Engel: i. ni. 154.

79 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. I—XII. Pest— Bp. 1871—1931. (továbbiakban: Zichy O.) IV. 369—376.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—III., V. Bp. 1890—1913. I. 106.

80 Zs. I. 3334. sz.

81 Uo. I. 729. sz., 778. sz., 979. sz., 1582. sz.

82 Uo. 1. 2401. sz.

83 Bertényi: i. m. 194.

84 Zs. 1. 4394. sz., 4645. sz.; Zs. 11/1. 123. sz., 1685. sz.

85 Dl. 92 445.; Zichy O. VIII. 173—174.

62