Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
tatása iránt... Minden tanító urak az Iskola Igazgatóság által egybehívattattak, s olly utasítás rendeltetett, hogy a Szederjfa tenyésztését és selyem bogár nevelést mint a haza jobb létére nem kis fontosásgú iparágat, tanítványaikkal megismértetni s meg kedveltetni teljes tehetségük szerint igyekezzenek.”140 Minden tanító megkapja négy példányban Mitterpacher eperfatermesztésró'l és selyembogár-tenyésztésről szóló könyvét. A reformkor Széchenyi és mások által hirdetett eszményei így kerülnek be a vásárhelyi iskola oktatási programjába! A többszólamú, „hármóniás” éneklés nyomaival már a XVIII. század végén is találkoztunk, tanítását folyamatosan szorgalmazzák. A liturgikus célok mellett lassan növekvő' szerepet kap önálló esztétikai funkciója. Az 1837-es presbitériumi határozat szerint „...határoztassék meg, a Tanulókat hány és micsoda órákon tartozik Barsi Bálint Cantor Úr tanítani a hármóniás éneklésre és zenészeire” ,in A döntés szerint három óra közül „egyet a zenészetre, kettőt az éneklés tanítására” kell fordítani. A tanítás eredményessége érdekében hangszereket és „hangjegyes vezérkönyveket” szereznek be. 1841-ben zenészetet már külön órán is lehet tanulni. 1844-ben Szikszay jelenti, hogy „...az oskolai hangszerek a következők: egy trombita, 1 guitar, két flóta, 2 hegedű, 1 fuvola, 1 violencel schul, flórén scola.”142 Az új oktatás több tankönyvet igényel, s ezért Szikszay javaslatára könyvtárfejlesztő alapítványt hoznak létre. így kerül a gimnázium könyvtárába az ekkor virágzó debreceni magyar tankönyvirodalomnak szinte minden műve: Budai Ézsiás történelemkönyvei, a Debreceni Grammatika már 1797-ben, Péczely magyar történelme, Földi Természeti Históriája, Diószegi-Fazekas Magyar Fűvészkönyve, Márton J. Német Grammatikája, de reformkori folyóirataink egynémelyikét is megleljük a gimnázium könyvtárában. A bibliotéka gyarapodását két adomány gyorsítja. 1833- ban Olvasó Társaság alakul a városban, melynek könyvtárát a gimnáziumnak adományozzák azzal a liberális szellemű kikötéssel, hogy azt „...minden Városunkbeli. akarmely felekezetű Oskolák Tanítói és Tanulói...” ingyenesen használhassák.143 E 700 kötet mellett Nagy Ferenc vármegyei főügyész mintegy 400 kötetnyi könyvhagyatékát kapja meg a gimnázium. A két adomány állománya a kor legmodernebb tudományos és szépirodalmi műveiből állt, köztük a reformkor magyar nyelvű szépirodalmával.144 1848-ra a bibliotéka állománya megközelítette a másfél ezret. A könyvtári alapítványból jutalomkönyvekre is futotta, 1839-ben a következő jutalomkönyveket osztották a jól tanulóknak: „...5 Phaedrus, 1 Cornelius Nepos, 1 Német Grammatika, Nagy Cellarius, 11 Magyar Grammatika...”145 Az alapítvány lehetőségeit fölhasználva a szegény sorsú és árva gyermekek könyvsegélyezéséről is gondoskodott az iskola. A javuló szervezeti és oktatási föltételek kedvezően befolyásolják az egyes gimnáziumi osztályok tanulmányi munkáját. 1828-ban a poéták Budai Ézsiás könyve szerint tanulják A Régi Tudós Világ Históriáját. 1834-ben a hetedik, bölcseleti osztályban tanulnak matematikát, geometriát, a Debreceni Fűvészkönyv alapján botanikát (E Botanica Diagnostica ad ductum Debreczeni Fűvészkönyv), görögöt, németet. 1837-ben a hetedikesek a korábbiak mellett Pedagógiát Niemeyer tankönyve 110 Pb. jkv. 1842. 62. 141 Iskolaszék Üléseinek jegyzőkönyve, 1833—1867. 10. BGG kt. 142 Iskolaszék... 14, 22. A hangszerek jegyzéke: Pb. jkv. 1844. okt. 20. 200. 143 Pb. jkv. 1833. 832. 144 Mindkét könyvtári adomány anyaga ma a BGG kt.-ában található. A század első felének folyóiratai közül járatják, vagy ajándékba kapják Kultsár István Hasznos Mulatságait, Nemzeti Újságot, Pallas Debercinat, a Tudományos Gyűjteményt, Athenaeumot, Felső-Magyarországi Minervát, Nemzeti Gazdát, Hadi és más nevezetes Történeteket, Szépliteraturai Ajándékot. 145 Ref. egyh. lt. Fase. V. 31. Figyelmet érdemel, hogy legtöbb a magyar grammatika! 158
