Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
gatják: „Minek utána az elöljáróság által látta, hogy a Catholicusoknak száma naponként annyira nevekedne, hogy idővel talán még kisebb Deák Oskolát is lehetne nyitni köz meg egyezéssel...”101 E terv azonban nem valósul meg, részint anyagi okok miatt, részint pedig azért, mivel lassanként a katolikusok is megjelennek a reformátusok ekkoriban hét osztályúvá váló, nyilvánossági jogot is elnyerő gimnáziumában. A tanítás anyagáról vajmi keveset tudunk meg, 1816-ban tanítottak „declina- tiot, comparatiot, conjugatiot”, bár ebből nem derül ki egyértelműen, hogy latin vagy magyar nyelvről van szó, talán mindkettőről.102 1824-ben Lajgárd Antal kap megbízatást a „2-ik Classisbéliek tanításával”, oly módon, hogy „Deák, Magyar, Német nyelvekre a keze alá bízandó tanulókat olly formán tanítsa, hogy maga mellé az első Classisbéli oskolára egy Németül és egy Magyar nyelven tanító alkalmas supplicust fogadjon fel.”103 Figyelmet érdemlő, hogy már az első osztályban német szóra fogják a gyermekeket követve az államilag szabályozott katolikus oktatási rendet. A német nyelv oktatása a város gimnáziumában — a református debreceni, nemzetibb szempontokat követő szisztémájához igazodva — csak az első humanista osztályban (tulajdonképpen a hetedikben) bukkan föl 1829-től, a reformátusok elemi iskoláiban csak magyarul tanítanak. A korai német oktatás nyilván a II. Ratio Educationis (1806) programját tükrözi.104 b) Az evangélikusok csak igen lassan szaporodtak, főként az ország északnyugati megyéiből települtek városunkba, közöttük szlovák nyelű családok is. A XVIII. század derekán létszámuk még mindig kicsi volt ahhoz, hogy önálló gyülekezetei alkossanak saját pappal, iskolával. Flitéletük a református gyülekezethez kapcsolódott.105 A türelmi rendelet és az 1790/91-es országgyűlés után nyomban telket szereznek az iskolának és tanítói lakásnak, 1792-ben a földesúr adományával ezt jelentősen bővítik. 1794-től több beadványban is kérelmezik a vármegyétől olyan tanító alkalmazásának engedélyezését, aki egyben a lelkészi teendőket is ellátná. Be sem várva a hivatalos engedélyt, Koncsek Márton személyében olyan tanítót hoznak, aki papi szolgálatot is végez. A gyülekezet létszáma 1797-ben már 363, közöttük sokan ipar- űzők, mesterek, céhtagok. Időközben fölépítették az iskolát, melyben egyelőre istentiszteletet is tartott Koncsek magyarul és szlovákul, tekintettel a gyülekezet kétnyelvűségére.106 ej A görögkeleti és zsidó felekezet volt a legkisebb létszámú, hitéletük csak a türelmi rendelet után bontakozhatott ki. Egyházi és iskolai életük megszervezése azért is figyelemre méltó, mivel híveik, többsége nem magyar anyanyelvű, s a reformkor magyarosító, asszimiláló tendenciáinak fontos eszköze a magyar nyelvű iskoláztatás szorgalmazása, melynek érvényesülését városunkban is megfigyelhetjük. A görögkeletiek főként a görög, szerb kereskedőkből, majd a később beszállingózó román pásztorokból kerültek ki. A türelmi rendelet előtt taksa fizetésével kellett megváltani lakhatási jogukat, amint erősen korlátozott vallásgyakorlatuk is ehhez volt kötve. 1783-ban a vármegyétől templom építését kérelmezik, 1807-ben hozzák tető alá késő barokk egyházukat. Ettől kezdve állandóan betöltik a lelkészi hivatalt, s a konszolidált egyház pópája megkezdi az iskoláztatás szervezését. Folyamatosan következnek az iskolamesterek, akik egyben a kántorságot is ellátták; 1822-ben isko101 ProtocoIlum...l57. 102 Uo.: 59. 103 Uo: 115. 104 Vö: Mészáros István: A magyar nevelés története 1790—1849, Bp. 1968. 63—88. 106 Szeremlei: Hód-Mező-Vásárhely története, V. 681. 106 CsmL SzF, LII. cs. 18, 27, 110. 149
