Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
déig szinte hegemón helyzetbe kerül a kálvinizmus egyházszervezete, konfesszionális és kulturális viszonyaival. A XVI. század utolsó évtizedében már bizonyíthatóan működik Hódmezővásárhelyen iskola, s ott középfokú oktatásnak is kellett lennie, mivel az innen kikerülő tanulók közül néhány Debrecen Kollégiumának akadémiai tagozatára iratkozik, de a wittenbergi egyetemre is eljutnak.2 A XVII. században hat rector tevékenységéről tudunk, noha az adatok szórványos jellege miatt több tevékenységét föltételezhetjük. Hasonlóan hiányos adataink szerint is ugyanebben az időszakban tizenhat ifjú iratkozik a Kollégiumba, öten pedig hollandiai egyetemeken subscribálnak.3 A török hódoltság megszűnése után Hódmezővásárhely a Károlyiak birtoka lesz, s a XVIII. században megszűnik a kálvinista egyházszervezet s vele az iskola- kultúra eddig alig háborított hegemóniája. Az 1731-es Carolina Resolutio törvényei szerint a protestánsok egyházat és iskolát csak az úgynevezett articularis helyeken tarthattak, de ott is legfeljebb a grammatikai osztályig bezárólag, a többiek beszünte- tendők. A Károlyiak toleranciáját elsődlegesen földbirtokosi érdekeik magyarázzák. A fokozott gazdasági függőségbe került város népességének munkaerejét kellett megtartani, s bizonyos másodlagos eszmei-ideológiai megfontolások mellett gazdasági érdekek szabályozták mind a protestánsokhoz, mind a katolikusokhoz fűződő kapcsolataikat. A korszakunkban mindvégig döntően református többségű város katoli- zálásának kísérletéről le is mondtak, sőt a várossal kötött szerződésekben garantálták a református felekezet iskolatartói jogait is, amint Károly Ferenc 1752-es oklevele is bizonyítja: „...Hódmezővásárhely nevű városom ... vallás dolgában nem fog általunk háborgattatni...városombelieknek megengedem...fiúi és leányi oskoláknak, ecclesiai s egyéb épületeknek igazgattatását, ha szükséges, újonnan való építtetését nem ellenzem...”4 A XVIII. század elején a város áldozatvállalása, az iskolaalapítók buzgalma, a Debrecennel kialakított szoros kapcsolat, valamint az országosan is konszolidált viszonyok lehetővé tették, hogy a vásárhelyi partikulából folyamatos működési latin iskola fejlődjék ki. Ezt dokumentálja az a tény, hogy 1723 januárjában megszerkesztik az iskola latin nyelvű törvényeit ,,Epitome legum Scholae Hód Mező Vásárhelya- nae” (sic!) címmel, s az intézmény ezzel formailag is középfokúvá emelkedett. A törvény a debreceni iskola hasonló határozataihoz igazodik, az 1657-es és az 1704-es anyaiskolai törvények alapjában meghatározzák a vásárhelyi iskola „alkotmányát” is.5 Folyamatosan érkeznek a rectorok Debrecenből, tízen innen indulnak majd külhoni peregrációra, akadémiák látogatására, hárman pedig akadémiai tanulmányaik után érkeznek a vásárhelyi iskola élére a század végéig.6 2 A Debrecenbe és külföldre is eljutó vásárhelyi tanulókról: Thury Etele: A debreceni református főiskola törvényeinek aláírt tanulók névsora, in: Iskolatörténeti adattár, II. Pápa, 1908. 99. Lampe (Debreceni Ember Pál): História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania, Trajecti ad Rhenum, 1728. 330. Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora. Magy. Prof. Egyht. Adattár, 1930. 116. 3 A hat vásárhelyi rectorról: Thury: 124, 126, 131, 139, 140. A Debrecenben subscribáló vásárhelyi diákokról: Thury: 104, 110, 119,120. A külföldi egyetemekre eljutó vásárhelyi diákokról: Hellebrandt Árpád: Magyarok a franekeri egyetemen, Történelmi Tár, 1886. 795, 603, 604. Antal Géza : Az utrechti és leideni egyetemen járt magyar ifjak névjegyzéke, Prot. Egyh. és Isk. L. 4 Vásárhelyi ref. egyh. levt. 1752. szept. 30. 5 A vásárhelyi iskolai törvények éppúgy a pfalzi mintát követik, mint a sárospataki, vagy debreceni határozatok: Békefi Rémig: A sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvényei, Értek, a tört. tud. köréből, 1899. 195—270. Uő: A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei, Bp. 1899. 1—176. 6 Akadémiai tanulmányai után tanárkodik itt: Putnoki János (1729—30), Kuthi Ádám (1771—1775), Szilágyi István (1794—1796). 130
