Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)
mított — hold szőlőt birtokolt. A szőlőterület 1728-ban elérte az 544 holdat, majd a XVIII. század derekára megközelítette az 1000 holdat. A területi növekedés együttjárt a szőlőbirtokosok számának emelkedésével. 1750-ben 934 szőlőbirtokost írtak össze Szegeden. Ekkor a város adózóinak közel fele (46%) rendelkezett szőlővel, közöttük jelentős volt az iparosok és kereskedők száma. A szőlőtermesztésre ösztönzött a borkimérés polgári kiváltsága, az értékesítés lehetősége.64 A szőlőtermesztés jövedelmezőségét mutatja, hogy a testamentumokban több szőlőbirtokról tettek említést.65 A feketeföldi szőlőhegyek közül a XVIII. század első felében a következők szerepeltek a testamentumokban: Pest, Kálvária, Ballagitó, „Aszaló Vőgy”.66 A szőlők nagyságát „út”-ban adták meg. 50 út számított 1 kapának, azaz 200 négyszögölnek. A legnagyobb szőlőbirtokosok néhány száz út szőlőről rendelkeztek:67 306 út (1731), 482 út (1749), 487 út (1749). Általánosabb azonban az 1—2—3 kapásnyi szőlőbirtok. A XVIII. század közepétől feltűnnek az első városon kívüli, ún. szállási szőlők, ezzel párhuzamosan megkezdődik a régi szőlőhegyek hanyatlása. A feketeföldi szőlők pusztulását jelzik a végrendeletek alábbi adatai68: „parrag” (1750); „száz tíz útbul álló szőlőm, melyet ugyan Kukuritzásnak fordítottam” (1805); „Hernyósi egy napos kukoritzás föld” (1823); „az Aszalóban kukoritzásom” (1826); „Hernyósi egy napos kukoritzás föld”, s abban levő „csekély szőlő” (1831). Területük csökkenéséhez hozzájárult a város terjeszkedése is. 1793-tól 1828-ig nem kevesebb, mint 1010 kapát (1 kapa=200 négyszögöl), tehát 168,3 holdat (1200 négyszögölest) fordítottak házi fundusokra.69 Még így is jelentős szőlőhegynek számított a korszak végéig Ballagitó, Franciahegy, Sziliér, Tarján, Kálvária, Kétérköz, „Gyevi út”, „Szent Mihály Telek”.70 A bor tárolására leginkább a kamrát használták, a szakszerűtlen kezelés miatt, mire a nyári meleg beköszöntött, a bor megromlott. A módosabbaknál pince szolgált a bor tárolására, itt őrizték a máshol vásárolt minőségi borokat is. Pandházy György borkereskedő „háza pincéjében 166, Butelia Tokay Bor”-t, ezenkívül még két hordó tokajit tárolt. Temesvárott is rendelkezett „lerakattál”, egy bérelt pincében 10 hordó és 39 butélia tokaji bora állt.71 A testamentumokban gyakran említést tettek kertekről is:72 „káposztás kert” (1745); „Vagyon egy Kukoriczának való Kertem” (1749); „kertemet és szöllőmet” (1755); „Szilléren levő Káposztás” (1766); stb. A belvárost kivéve, ahola házhelyeket sűrűn beépítették, szinte valamennyi házhoz tartozott kert. Erről érthető módon 64 Rákos István: Gazdaság és társadalom tagozódása Szegeden (1720—1777). Acta Uni- versitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica. Tomus LX1I. Szeged 1978. 33—36. 65 CsmL Szeged, végrendeletek. 1. doboz 202/1731.: két darab szőlő, az egyik 195 útból, a másik 111 útból állt.; 73/1750.: Fazekas András 6 db szőlőről rendelkezett.; 81/1771.: „Három Szőllők, egyik 90 útbul, a másik 200 útbul, az harmadik 34 útbul álló.” 66 Uo. 1. doboz 65/1730., 160/1745., 242/1746., 66/1747. 67 Uo. 1. doboz 202/1731., 332/1749.; Szeged, tan. jkv. 1749. december 29. 68 Uo. Szeged, végrendeletek. 1. doboz 217/1750., 2. doboz 269/1805., 2475/1823., 3. doboz sz. n./1826., 906/1831. 69 CsmL Szeged Város Tanácsának iratai. Az 1828. évi országos összeírás szegedi bizottsága iratai (1827—1834). IV. A. 1010. (Továbbiakban: Szeged, 1828-as összeírás.) 70 CsmL Szeged, végrendeletek. 2. doboz 233/1803., 260/1804., 384/1806., 495/1810., 682/ 1816., 1677/1824., 1841/1824., 3. doboz 1185/1828., 248/1831., 646/1831., 3354/1832. 453/1832., 1808/1834., 381/1835., 3240/1836., 1355/1837. 71 Uo. 1. doboz 222/1758., 196/1746., 193/1768. 72 Uo. 1. doboz 201/1745., 332/1749., 173/1755.; Szeged, tan. jkv. 1766. október 8.; ld. még: Szeged, végrendeletek. 1. doboz 120/1778., 2. doboz 172/1801., 374/1806., 529/1810., 741/1818., 3164/1821., 1593/1824., 3. doboz 248/1831., 453/1832. 106