Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)
„és az ő férfiú ágon való maradékainak” hagyja az egész gazdaságot (szántó, telek, igások, gazdasági felszerelések stb.), a leányoknak csupán hagyományt tett.44 Gyakran a legkisebb fiút tették meg általános örökösnek, mivel „egy kenyéren maradt” szüleivel, s a szülőtartás fejében nagyobb részt kapott a szerzett vagyonból, mint elköltözött fivérei.45 A külön gazdaságot nyitó, tehát „külön kenyéren élő” idősebb fiúk még a szülők életében megkapták örökrészüket: az ingatlanok mellett magukkal vitték a haszonállatokat, igásokat, „szekereket és gazdasághoz való mindennemű házi eszközöket”. A végrendeletek adatai lehetővé teszik, hogy a családok „szétválásával” együttjáró vagyonfelosztást megvizsgáljuk, s egy-egy gazdaság anyagi erejét bemutassuk. Egy-egy polgár család jelentős ingatlan és ingó vagyont tudott örököseinek biztosítani. Vér Mihály cívis 1784-ben készült testamentumából következtethetünk az „elvált” fiúnak adott vagyon nagyságára. A kiadott rész után még mindig jelentős ingatlannal és ingó vagyonnal rendelkezett, melyet katona fiára hagyott: 1 ház Alsóvároson, 1650 négyszögöl szőlő, 12 hold szántó, 70,5 hold kaszáló, 3 kocsis ló, 5 méneses, 2 fejős tehén, 6 jármos ökör.46 Tandari Ferenc többek között 220 hold kaszáló telket osztott fel 5 fiának, Makra Imre 82 hold kaszáló telket, 14 hold szántót és 815 út szőlőt hagyott két fiára. A külön gazdaságot nyitó fiúk egyenként elegendő igást (6—6 jármos ökröt), illetve „jószágot” (7 szarvasmarha, 2 ló, 2 fejős tehén) kaptak.47 Volford György 266 hold kaszálójából két idősebb fiának, amikor külön gazdaságot nyitottak, 37—37 holdat adott át, emellett 2—2 ökröt, 1—1 tehenet, 1—1 üszőt és 90—90 db juhot vihettek magukkal.48 Zomboracz Nedelkó az 1750-es évek végén két különvált fiának „mindeniknek egy egy ökröt, egy egy Méneses Kanczát, ött ött Juhot, és minden Esztendőre két két nap Szántó földet” adott. Kormányos József 1807-ben a két idősebb fiúnak, amikor a szülőkkel megegyeztek, minden ingatlan jószágából 1/6—4/6 részt adott át, emellett 2—2 igás ökör, 2—2 tehén, 1—1 üsző, 1—1 tinó és 2—2 borjú jutott részükre.49 Amennyiben az általános örökös nem tett eleget kötelezettségének, akkor a szülő megváltoztathatta korábbi végrendeletét. A szerzeményi javak feletti szabad rendelkezés azt is jelenthette, hogy a gyermekek kizárásával az özvegyet öregségében ápoló meny, unoka kapta meg az örökséget, miközben a „különvált” fiúk kénytelenek voltak beérni az „osztálykor” nekik jutott vagyonnal.50 II. A végrendeletek tárgyai 1. Városi ház A végrendelkezők $orra vették vagyonukat, s első helyen mindig a lakóházat (residentionalis ház) említették meg. Megkülönböztették az örökölt és a saját építésű vagy vásárolt házat. A jogi megkülönböztetés egyben indokolta a házzal kapcsolatos rendelkezést is. Az ősi ház valamennyi törvényes örököst megillette, ennek ellenére a szülőkkel együtt élő és azok eltartását vállaló örökös kapta meg, de köteles volt a 44 Uo. 1. doboz 28/1773. 45 Uo. 2. doboz 1841/1824., 3. doboz 1554/1830., 1303/1832. 46 CsmL Szeged Város Tanácsának iratai. Számozott iratok. IV. A. 1003. d. (Továbbiakban: Szeged, számozott iratok.) 7. doboz 764/1784. 47 CsmL Szeged, végrendeletek. 3. doboz 3771/1826. 48 Uo. 3. doboz 1200/1835. 48 Uo. 1. doboz 331/1774.; ld. még: 1. doboz 178/1754., 216/1761., 189/1761., 2/1764., 22/1765., 271/1766., 163/1766., 149/1774., 27/1782., 2. doboz 233/1803., 572/1812., 3. doboz 657/1826., 1628/1829. 50 Uo. 2. doboz 487/1809., 3. doboz 1006/1835. 103
