Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Varsányi Péter István: Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból
sára adott válaszból: „Az e városban eddigelé dicséretesen fenntartott közbéke, s csend a kívülről jöhető veszély meggátlásának is egy hathatós eszköze lévén...”).22 Végül azt is érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy a fentiekben említett és idézett Konjovic a későbbi események során sem távolodott el szabadságharcunk ügyétől. Azok között olvashatjuk nevét, akik Zombor város közönsége nevében elfogadták 1849. május 1-én és 2-án a Függetlenségi Nyilatkozatot, és üdvözölték Kossuth Lajost.23 3 A TEMESVÁRI PÜSPÖKSÉG ROMÁNJAINAK KÉRELME Eötvös József vallás- és közoktatási miniszterhez 1848. május 18. Alól írottak, mint a Temesvári Püspökségből, a fenséges Nádor által f. évi Május 15-re24 kitűzött Napkeleti n. egyesültek egyházgyülekezetére küldendő követek választására e Püspöki Megye minden Esperességeiből mai napra Temesvárott összehívott és megjelent román képvisellői, közös tanácskozás és megállapodás utánn magunkat elhatározván, hogy az érintett választást mai napon semmi szín alatt véghez ne vigyük, valamint annak meg nem tartására magunkat felhívottaknak érezzük, végeztük: hogy a megyés püspök úrnak e részben írásilag tenni ígért felterjesztése mellett, e választás meghiúsítására elhatározó okainknak a Cultus Minister Úr25 elibe leendő vitelére körünkből egy küldöttséget választván, azt az iránt imént tisztelt Minister Úrhoz egy utal azon utasítással küldjük, hogy nevünkben következő kérelmeket is eiőterjeszsze: 1- ör Hogy a Minister Úr eszközölni méltóztassék, miképp a közelgő egyházi gyülekezet, mely a fentebbi okokból bizonnyal el fog halasztatni, ne Kárloviczon,26 hanem Temesvárott tartassák. 2- or Tapasztalván mi, hogy az Érsek metropolita úr27 által a követek számának felosztása sem a törvény, sem a ministeri rendelet értelmében nem tétetett, méltóztassék a Minister Úr megparancsolni hogy ezen felosztás minden püspöki megyében létező lelkek száma arányához való tekintettel, és különössen mindenik megyében lakó románok és szerbek száma közötti arány szoros figyelembe vételével történjék. 3- or hogy a Minister Úr tanátsában az ó hitű n. egyesült egyháziak a román ajkú részére, egyházi s nevelési ügyeik vezetésére egy külön osztályt fel állítani, és abban valóságos román egyéneket alkalmaztatni méltóztassék. E czélból követeinknek köz megegyezéssel: Illiev István gyárkülvárosi esperesi helyettest, — Bogdán Vincze ügyvédet, Jorgován Miklós Jegyzőt és Czarán Miklós kereskedőt választottuk, őket ezennel tellyessen felhatalmazván, hogy érintett kérelmeinket, valamint egyébb vidékekből és Pestre már elküldött többi román követekkeli tanátskozás utánn, a fentebbiek szellemében, a köz román nemzet javára szolgáló egyébb kérelmeket is, nevünkben azon szilárd bizodalommal, mellyet a Minister Úrnak loyalitása, és igazság-érzetében hellyezünk, felterjeszszenek. Kelt Temesvárott Május 6/18. 1848 Pitrovits Demeter Lippai Esperes Gruits Konstantin lelkész28 22 I. A. Sombor, Fond magistrata 1848. 69. sz. 23 Thim id. m. III. 691. old. 24 Május 27. 25 Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter. 28 Karlóca szabadalmas katonai város a péterváradi határőrvidéken. Ma: Sremski Karlovci — Jug. 27 Josif Rajacic karlócai görögkeleti metropolita. 1848—1849-ben a szerb mozgalom egyik ismert egyénisége. 28 Rajtuk kívül még harmincötén írták alá a beadványt. 7 97
