Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Varsányi Péter István: Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból
2 ZOMBOR FELTERJESZTI A SZERB NEMZET KÍVÁNALMAIT BATTHYÁNY LAJOS MINISZTERELNÖKNEK 1848. április 1. Nagyméltóságú Gróf Batthyány Lajos Úr Magyarországi Ministerium Elnökéhez — nagy kegyességű urához Zombor Szabad királyi városának görög nem egyesült szerb községe benebbi törvényes, és alázatos kívánatait tellyesülés végett hódolva előterjeszti. Nagyméltóságú Minister Elnök Úr! Miket a Magyar nemzet nagyobb része rég óta epedve várt, meg adá a Martius 15-e. Tagadhatlan bizonysága ez ö Felsége atyai szeretetének és népeit boldogítani vágyó szándékának. Hazánk politikai szabadsága és a lakosok közt behozott egyenlőség által mindenki erősen lekötve érzi magát, és a legvetemedtebb áldozatokra kész ott, hol ezeket édes Honja, és hűn szeretett királya megkívánja. így érez a magyar nemzet, így érezünk mi, mint azon nemzetnek rég óta, és mindenkor hű tagjai. Az átalakulás napja fényes, és elfelejthetetlen idő pontot képez magyar országban, és a reformra külön ajkú honfiak függesztvén szemeiket, attól reményeik tellyesülését várják. És noha nem kételkedünk, hogy a reform általánosan véve a hon minden lakosira üdvesen fog hatni, még is lehetnek különös, és törvényes kívánatai egy, vagy más ajkú honfiaknak, mellyek tellye- síttetlenül hagyatva, az illetőket sokkal rosszabb állapotba sodornák, mint a reform előtt vala,15 Ha tehát szerb ajkú honfiak a törvényekben gyökerezett azon különös kívánataikat, mellyek vallásukhozi, nyelvükhözi, és régen nyert szabadságukhoz! hű ragaszkodásából, és dolgaiknak vala- hára jobb lábra leendő állításából kiserkedtek, a méltányosság, és törvényesség alapján, mellyek puszta szavak nem lehetnek, az Ország színe eleibe hódolva vinni sietik, ezen lépésüket — úgy hisz- szük — senki szeréntelenségnek, annál kevésbé magyar nemzet elleni törekvésnek tartani nem fogja. Szerb nemzet kívánságai 1. A Szerbek a Magyar nyelv, s nemzetiség elsőbbségét, és uralkodását minden országlási és közhazai viszonyokban Magyar országban örömest el ismerik, de viszont azt kívánják, és óhajtják: hogy az ö nemzetiségök is ismertessék el, és minden dolgaikban, és tanácskozásaikban, úgy szinte az isteni szolgálatban is nyelvök szabad használata törvényleg biztosítassék. 2. Vallásunk függetlensége, szabadsága, s más hazai keresztény vallásokkali viszonyos egyenlősége (...) — Szent Egyházaink, iskoláink, népnevelési intézeteink, elidegeníthetetlen, s más nemzeti alapítványaink nemzeti Congressusunk által szabad s független rendszerítése, igazgatása és rendelkezése. 3. Jövendőben az Egyházi szabályokban meghatározott egy évi szünidőn túl meg ürülve egy püspökség se hagyassék, és ennek következtében a megürült Bácsi püspökségi hivatal tüstént még a nemzeti Congressus előtt töltessék be. 4. Zárdáink birtokai törvényleg biztosítassanak, az elvett birtokaik adassanak vissza, és mind rendeltetésük, mind igazgatásuk módja a nemzeti Congressus által határoztassék meg. 5. Mind első, mind felebbviteli Biroságú Szent Székeinkhez aránylagos számmal világi egyének 15 A kiemelés tőlem — V. P. I. 94
