Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Varsányi Péter István: Honvédegylet Hódmezővásárhelyen 1848–1849-ben
VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN HONVÉD EGYLET HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1848—1849-BEN 1. 1848. szeptember 11-én, Jellacié támadásával, kezdetét vette az ellenforradalom nyílt katonai akciója. Kossuth Lajos ebben a helyzetben a következő taktikát javasolta: „...ki jót akar a hazának, annak egy politikát kell követni, mellynek két teendője van. Az egyik az: oda vinni a dolgot, hogy az ármány és árulás... legyen kénytelen lemondani feltett céljáról... Ennek kieszközlésével sokat nyertünk. A másik: hogy míg a nemzet ezt eszközölné, addig készüljön...”1 Ezt a felkészülést szolgálták — többek között — Kossuth alföldi toborzóútjai (szeptember 24—27. illetve szeptember 29—október 5.), valamint az a felhívás, amely a Kossuth Hírlapja 1848. szeptember 20-i számában jelent meg: „Én tehát a haza szent nevében szólítok fel minden embert, a ki hazáját szereti, a kiben a magyar becsületnek egy szikrája él: alakítson városonként, vidékenként társaságokat a haza védelmének előmozdítására”.2 Kossuth felhívása nagyon gyorsan visszhangra talált Hódmezővásárhelyen. 1848. szeptember 24-én a helyi Polgári Kör termében3 megalakult a Honvéd Egyesület, s megválasztották az ideiglenes vezetőséget is Páka Sándor (1814—1853) ügyvéd4 és Vincze Sándor (? — 1882) gimnáziumi tanár5 személyében. Póka Sándor „...felhívd a jelen volt polgárokat, közre mur.kálni a nagy hazafival, a vészben forgó haza megmentésin, Honvédelmi Egyesület létre hozatala által”. Az Egyesületnek az a célja, hogy a lakosságot kellőképp felvilágosítsák az országot ért támadásról, annak következményeiről, következésképp „...minél több hazafit föllelkesíteni a legszentebb kötelességre, a vész környezte hont fegyverrel megvédeni, szóval megtenni mindazt, mit a szorongatott haza megmentése igénybe vehet". A hódmezővásárhelyi Honvéd Egyesület 85 oldalas jegyzőkönyvét az Országos Levéltár őrizte meg.6 Az első bejegyzés dátuma 1848. szeptember 24., az utolsóé 1849. március 8. Valamennyi „honvédelmi gyűlés” és választmányi gyűlés fontosabb napirendi pontjai, határozatai megtalálhatók a város története szempontjából rendkívül fontos hagyatékban. 1 KLÖM XII. 969—970. Idézi Spira György: A magyar forradalom 1848—49-ben. Gondolat kiadó, Bp. 1959. 260. old. (A kiemelés tőlem — V. P. /.) 2 KLÖM XII. 997. old. 3 A „polgári kör” székháza feltételezhetően az akkori Nagyutcai Erbert-házban volt, a későbbi Andrássy (ma: Lenin) utca 20. sz. alatt. Lásd: Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története IV. kötet. Hódmezővásárhely, 1911. 22. old. 1 Póka Sándor a negyvenes években a vásárhelyi kulturális élet ismert egyénisége volt: az 1843-ban megjelenő első helyi újság, a kézzel írt „Emlényke” egyik szerkesztője, írója; maga is műkedvelő színész. Az 1845 januárjában megalakult kaszinó könyvtárosa. 5 Vincze Sándor 1847—49 között a gimnázium rektora, később makói tanár, battonyai lelkész, békési közgyám, tanügyi író. 6 Országos Levéltár. HMV Honvéd Egyesület jegyzőkönyve. 1848—1849. H. 156. 79
