Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében

Hantháza vagy Külsődóc, Homok, Kenderes, Kovászd, Mártély, Pusztaszer, Sámson, Sasülés, Síróhegy, Sövényháza, Szentgyörgy, Szentpéter és Tés).

Az összeírás 1828. április 16-án kezdődött, s a biztosok az 1829. január 12-én tartott megyei közgyűlésen jelentették be, hogy munkájukat befejezték.7 Ez azonban még nem jelentette az összeírás végét, mert a közben fölmerült vitás kérdésekre meg kellett várni a nádor válaszát, utána kellett járni a nádori észrevételeknek, ha pl. a dikális (rovásos) adóösszeírásokhoz képest eltérés mutatkozott, vagy ha a biztosok tévedtek a számolásban. Az utómunkálatokra a megye belső biztosokat nevezett ki Nagy Ferenc és Klauzál Gábor személyében, ők 1832-re végezték el a szükséges igazításokat.8 Az összeírás itt feldolgozott dokumentumaiban már a kijavított számok találhatók.

A Csongrád megyei összesítő táblázat9 a következő adatokat tartalmazza a rovatok szerint (ezek a számok némileg eltérnek a Tagányi Károly által közöltektől10; ennek az okát nem tudnánk biztosan megmondani. Tagányi adatait zárójelben közöljük).

1. rovat: Az adózók neve (nomina contribuentium). Ide írták a családfő nevét. Nem vették föl a nemesek, a lelkészek, a tanárok, a tanítók, a kántorok nevét, a a földesúri malmok és kocsmák bérért dolgozó működtetőit, a földesúri tisztviselőket és cselédeket, a honoráciorokat, a jegyzőket, az elbocsátott katonákat, a kereskedelmet és ipart űző nemeseket, a tehetetleneket és gondnokság alatt állókat — mindezeket, ha nem volt adóköteles vagyonuk. De fölvették őket, ha adóköteles vagyonuk volt; vagyonuk beszámított az adóalapba, de adót ők nem fizettek. Természetesen fölírták a jobbágyok, a zsellérek, a házatlan zsellérek, a kereskedők, az iparosok, a dohánykertészek, a napszámosok és az izraeliták nevét.

Csongrád megyében 13 437 adózó családfőt írtak össze (közülük 7 városi vagy községi communitas, 1 pedig Algyő jegyzője). 9090 városi, 2867 községi, 1480 pusztai adózó háztartás volt.

2. rovat: A mindkét nemű, házas, vagy szabad adózók személyei életkoruk 18. évétől kezdődően és 60-ig bezáróan (personae contribuentium...). Ebbe a rovatba került a családfővel egy kenyéren élők száma, a megadott korhatárokon belül. Ha maga a családfő elmúlt 60 éves, ezt a Megjegyzés rovatban az öreg (senex) szóval jelölték.

Csongrád megyében 28 777 (28 291) ilyen korú és állású lakos volt.

3. rovat: A 2. rovat részletezése, de csak az összeírásban érdekelteké. Ide írták az okleveles értelmiségi családfőket (honoratiores) — 8 (7), a telkes gazda családfőket (coloni) — 3110 (3110), a házas zsellér (inquilini) — 7081 (7086) és a házatlan zsellér családfőket (subinquilini) -— 3176 (3120), a testvéreket (fratres) — 244, a fiúkat (filii) — 3284, a leányokat (filiae) — 414, a család cselédeit (servi) — 1011 (1013) és cselédlányait (ancillae) — 182 (182), a főfoglalkozású iparosokat (opifices) — 821 (973) — a Megjegyzés rovatba írták, hogy milyen ipart űz, hány segéddel és az év mekkora szakaszában —, a kalmárokat, vagyis a boltos kereskedőket (mercatores) — 25 (25) és a kereskedőket, akik általában üzlethelyiség nélkül űzték mesterségüket (quaestores) — 32 (32)

7 CsmL (SzF) IV. A 3. a) 37. Kgy. jkv. 1829: 2. sz.

8 CsmL (SzF) IV. A 3. a) 40. Kgy. jkv. 1832: 913/c. sz.

8 CsmL (SzF) IV. A 3. h) Vegyes összeírások 1832: 263. sz. Summarium... Újabb helye: Feudális conscriptiók gyűjteménye, 11. d. 263. sz.

10 Tagányi Károly: Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei cím alatt a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1896. évi kötetének 110—113. lapján.

7