Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán

részére „minden helységben van egy oszlop s egy darab kötél.”157 * A fővezér úgy tüntette fel magát, mint aki a magyar seregek leghivatottabb vezére, holott tétlenségével már-már bizalmatlanságot keltett személye iránt.168

Egyelőre a szegedi nemzetőrség önkéntes mozgósítására sem került sor. Bechtold altábornagy ugyanis kijelentette, hogy a táborban elegendő erő van, azért a nemzetőrség csak teljesítse helyben szokott szolgálatait. Ha a szükség mégis úgy hozná magával, ezer ember legyen készenlétben, hogy parancsára „legelső dobütésre” bármikor elindulhasson.159

A július 10-i városi közgyűlés tanácskozásának tárgya a Bechtold felszólítása nyomán mintegy ezer főnyi felfegyverzett nemzetőrnek indulásra készen tartása volt. A városi hadi választmány azt javasolta, hogy a nemzetőröket a törvény által meghatározott nyolc krajcár napidíjhcz a városi pénztárból még 20 krajcár hozzáadásával szólítsák fel önkéntes menetelre. Távollétük alatt családjukról a város gondoskodjék. A harcban elnyomorodottak a várostól életfogytiglan bizonyos fizetést kapjanak. A csatában elesettek özvegyeit a város tartsa el.

De a város még ily kedvező feltételek felajánlása mellett sem remélte, hogy ezer nemzetőrt elmenetelre ki tud állítani. Ezért elhatározta, „hogy más, nemzetőri képességgel nem bíró egyének is, fentebbi ajánlat mellett, a kiindulandó nemzetőrségbe besorozhatok.”160 „Üdv nektek Szeged lelkes polgárai ezen nemeslelkű határozatokért ! — lelkesedik a korabeli sajtó. — Vajha e hon minden községe illy nemesen gondolkodnék s illy áldozattal lelkesíthetné fiait csatára, úgy e nyolcszázados hon bátran az egész világgal dacolhatna.”161

Bechtold Fülöp fővezér egy teljes hónapig, július 14-ig mit sem csinált, mint tervezeteket készített. Perczel Mór már július 10-én azt jelentette Batthyány Lajos miniszterelnöknek, hogy Bechtold minden ok nélkül ide-oda hurcolgatja a csapatokat.162 Ekkor Mészáros Lázár hadügyminiszter erélyesebb lépésre határozta el magát. Július 10-én leküldte Vukovics Sebő királyi biztost Szegedre, hogy Bechtoldot a déli táborba, Szenttamás alá küldje.

Amint híre futott annak, hogy a fővezér július 13-án Szegedről a délvidéki táborba indul, a város népe az értesülést határtalan örömmel fogadta. Előző este nagyszerű fáklyásmenetet rendeztek tiszteletére. Bechtold fővezér Dáni Ferenc tanácsnok üdvözlésére lelkesülten újból azt hangoztatta, hogy a királyért, hazáért és az alkotmányos szabadságért kész vérét is ontani. Erre a tüntetők „a tisztes őszt” vállukra kapra körülhordozták. A tisztelgők éjfélkor fáklyafény mellett kísérték a fővezért a gőzhajóra, melyen kora hajnalban Óbecsére indult. Ezután a tömeg zenekísérettel Eder Frigyes helybeli várparancsnok lakásához sietett, s őt is „a szeretet és bizalom kitörő nyilatkozataival jutalmazta.”163

Bechtold július 14-én végre támadást indított a szerb felkelők legfőbb erőssége. Szenttamás ellen. Mielőtt azonban a támadás komolyabban kibontakozhatott volna.

157 Nemzeti. 1848. júl. 19. — 59. sz. — pag.: 231., 1. hasáb.; Ellenőr (Kolozsvár). 1848. júl. 25. — 47. sz. — pag.: 186., 3. hasáb.

168 Reizner 1884. 158—159.

159 Nemzeti. 1848. júl. 18. — 58. sz. — pag.: 226—227.; Reizner 1884. 159.

160 PH 1848. júl. 19. — 111. sz. — pag.: 669., 2. hasáb.; Urbán Aladár: i. m. Bp. 1973. 178., 400. sz. jegyzet.

161 Nemzeti. 1848. júl. 18. — 58. sz. — pag.: 226—227.

162 Thim József: i. m. I. Bp. 1940. 176.

163 KH 1848. júl. 18. — 16. sz. —• pag.: 68., 3. hasáb.; Hazánk (Győr). 1848. júl. 20. — 9. sz. — pag.: 35—36.; Reizner 1884. 160., 3. sz. jegyzet.; Uő: 1899. II. 96.; Thim József: i. m. Bp. 1940. 176.

72