Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán
felkelőknek kiváló ürügyet szolgáltatott. A szerbek a július 4-t határidő letelte után sem oszoltak szét, ami Csernovics helyzetét tarthatatlanná tette. A kormánybiztos békítő szándékú ajánlatai mögött a karlócai skupstina és a felszított szerb közhangulat csupán a gyengeség jelét vélte felismerni, holott ő a megfélemlítő esetleges erőfitogtatás helyett elsők között figyelmeztetett arra, hogy az értelmetlen harc és gyilok nem hozhat mást, mint szenvedést és nyomorúságot.160 A szegedi nemzetőrség tábori alkalmazása A Délvidéken dúló szerb felkelést nem sikerült egyhamar elfojtani. A magyar katonai vezetés számos hibát követett el, amikor gyakran szétaprózta erőit. Ahol viszont elég nagy létszámú volt a katonaságunk, ott hiányzott a szükséges minőség. Ahol a minőség adva volt, ott nem voltak elegendő számban a szerbekkel szemben, akik főleg a védelemben jeleskedtek.161 A felkelőkkel titkon összejátszó temesközi főhadparancsnok, Anton Piret báró altábornagy csapatait a fenyegetett települések védelmezésének ürügyén eléggé szétszórta, ahelyett, hogy összpontosított támadásokat intézett volna a felkelők egyes csapatai ellen.162 Mészáros Lázár hosszas keresgélés után június 14-én a fcács—bánsági hadak élére a kassai hadosztályparancsnokot, báró Bechtold Fülöpöt nevezte ki. A hadügyminiszter június 27-én kelt rendeletében utasította a királyi biztosokat, hogy a Szeged és Szabadka között „öszve sereglendő” tábor fővezérévé kinevezett Bechtold- dal értekezzenek, ha bárhova katonai erő elhelyezését látják szükségesnek.163 Mészáros Lázár június 28-án felhívta Szeged város közönségét, hogy a már megalakult, s különösen lőfegyverekkel ellátott nemzetőrségének számjegyzékét Bechtcld fővezérnek Szabadkára terjessze elébe. A nemzetőrség egy része a rendes katonaság kimozdultával a vár őrzésére osztassák be, a másik része pedig a fővezér első parancsára induljon rendeltetési helyére.114 Szeged város nemzetőrségének tehát részben a vár őrzésére, részben a kiindulásra kellett fe lkészülnie.166 Bechtold Fülöp altábornagy július 1-én utazott le Szegedre, ahol a szállása ormán kifüggesztett terjedelmes nemzeti lobogóval, s hazafias nyilatkozatokkal igyekezett népszerűségét megteremteni. Július 9-én kelt levelében „élénk érzelemmel” előterjesztette Szeged városának, hogy „a hazánk délnyugati határain felmerült események üdvös átalakulásunkat, sőt hazánk fennállását is veszéllyel fenyegetik.” Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a törvényhatóságok és hazafiak a nagy cél érdekében „életekkel és vagyonukkal is adózni készek leendenek.” A közgyűlés Dáni Ferenc tanácsnok elnöklete mellett a fővezérhez küldöttséget nevezett ki „a városi közönség nevében hasonló lelkes érzelmek kinyilatkoztatására s viszonzására.”150 151 152 153 154 * 156 Azt híresztelték Bechtoldról, hogy a Szegeden átutazó tiszteknek kijelentette: a magyar hazát és alkotmányt kötelességük védeni, s aki ezt elmulasztja, annak 150 Thim József: i. m. II. Bp. 1930. 146—147.; Ignjatovic, Jakov: Szerb rapszódia. Bp. 1973. 117—118. 151 Uo. 211. 152 Spira György: i. m. Bp. 1980. 68. 153 Vukovics Sebő: i. m. Bp. 1894. 211. 154 CsmL Biz. közgy. ir. 183/1848. A hadügyminiszter Szeged város közönségének. Bp., 1848. jún. 28.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. júl. 3., 183. sz. 165 Közlöny. 1848. aug. 1. — 53. sz. — pag.: 246.; Urban Aladár: i. m. Bp. 1973.147. 156 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. júl. 10., 221. sz. (1817. ikt.) 71
