Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

A cipők iránti kereslet megcsappanása éreztette hatását a bőrfeldolgozó ipar­ban is. 1929-ben a készbőrbehozatal csökkentése, a nyersanyag- és készbőrárak esése még biztosította az Orion Bőrgyár Rt. normális forgalmát. Az év végén azonban termelésének korlátozásával igyekezett az árubőséget megakadályozni, az árak to­vábbi hanyatlását fékezni.47 Az asztalosiparosok közül az épületasztalosok helyzete már a válság kibontako­zása előtt nehezebbnek bizonyult. A magánépítkezések 1928-ban leálltak hitelhiány és a kevés rendelkezésre álló hitel drágasága miatt. A még folyamatban levő állami és középítkezéseknél pedig az asztalosmunka minden áron való elnyerése érdekében a mesterek a vállalási ár leszorításával tudtak csak megrendeléshez jutni a verseny- tárgyalásokon. Az egyetemi építkezéseknél 1930-ban 30—40%-os vállalási árcsök­kentések történtek. Ilyen árleszállításra a kevesebb segéderővel dolgozó asztalosok képtelenek voltak. A megrendelések elmaradása következtében 1931-ben a korábban 15—20 alkalmazottat foglalkoztató üzemek 1—2 munkással dolgoztak, vagy beszün­tették üzemüket. A kenyér nélkül maradt segédek azután a javítási munkák elválla­lása miatt zúdították magukra az asztalosmesterek haragját. Egyes mesterek tanon- caik 12—14 órás dolgoztatásával kísérelték meg munkavállalási áraik alacsonyan tartását.48 A bútorasztalosok az új bútor iránti kereslet megcsappanásáról panaszkodtak 1929- ben. A Szegedi Bútorgyár Rt. ez évben még növelte termelését, termékei azon­ban csak az exportpiacon találtak vevőre növekvő arányban. A belső értékesítés nehézségeit jelezte, hogy a bútorkereskedők egyre nagyobb hiteligényekkel léptek fel, ugyanis többnyire részletre történő eladásaik őket is hitelnyújtásra szorították. 1930- ra, az új bútor iránti keresletet háttérbe szorította a használt bútorok adás-vétele. A bútorasztalosok forgalma 1931 végén az 1926—1929-es évek átlagának mindössze 15%-át tette ki.49 A szegedi nyomdaipari vállalatok megrendelései is csökkentek 1929-ben. A konkurencia éleződését jelzi a nyomdatulajdonosok tiltakozása az ellen, hogy az ügyvédi nyomtatványokat az állami fegyintézetben rabokkal készíttessék el. Az ala­csony vállalási árak munkabérekből való kigazdálkodása a nyomdaiparban nehe­zebbnek bizonyult. A nyomdák nagy része ugyanis szervezett munkásokkal dol­gozott, akik ragaszkodtak a kollektív szerződésekben rögzített bérekhez. A munka­adók 1930-ban meg-megújuló támadásokat indítottak a kollektív szerződések meg­változtatásáért. 1931-ben a megrendelések ritkasága miatt a munkaidő kötelező ér­vényű redukálásával (heti 36 óra) kísérelték meg üzemüket fenntartani.50 Az előzőekben tárgyalt fogyasztási cikkeket előállító és szolgáltató iparágakhoz viszonyítva a beruházási jellegű ágazatokhoz sorolható építő- és építőanyagipar még inkább megszenvedte a válság megrázkódtatásait. A szegedi építőipar helyzetének alakulását az országossal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy itt az építőipari konjunktúra egy-két évvel tovább tartott. A húszas évek közepén indult nagysza­bású középítkezések jórészt 1929—1930 folyamán fejeződtek be.51 Az építkezések 47 KJ 1929. 52. old. 48 KJ 1929. 48. old., 1931. 40. old. 49 KJ 1929. 49—50. old., 1931. 40. old. 50 KJ 1929. 60. old., 1930. 45—46. old. 1931. 42. old. 51 1929-ben került átadásra 3 klinika, kirajzolódtak a Fogadalmi templom körüli épülettömb körvonalai, felépült a szegedi ipartestület székháza és egy városi bérház. 1930-ban a Fogadalmi templom, a rókusi iskola és 2 városi bérház építésének befejeződésével lezárult a középítkezési hullám. KJ 1929. 107. old., SZUN, 1929. szept. 17. A munkanélküliség Szegedet nem fenyegeti egyelőre — mondja Somogyi Szilveszter dr. polgármester. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom