Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében
1929 1931 csíkos alma 15—20 fill. 12—14 fill, fontos alma 20—40 fill. 16—20 fill, tombác alma 20—25 fill. 12—16 fill. 1929 nyarán még Szeged az ország egyik legnagyobb gyümölcskiviteli piaca volt. Egy-egy hetipiacos napon 9—13 vagon alma és egyéb gyümölcs indult útnak Németország, Ausztria, Lengyelország felé.63 1930-ban a gyümölcskivitel elakadt, összesen 30 vagon alma talált külföldi vevőre. 1931 augusztusában a bankkifizetések korlátozása miatt az exportőrök nem tudták a gyümölcsöt felvásárolni, a piacra hozott gyümölcs megromlott a gazdák tulajdonában. 1932-ben a rossz termés és a deviza- korlátozás együttesen járult hozzá a gyümölcsexport kedvezőtlen alakulásához, augusztus végéig 15 vagon almát exportáltak összesen.64 Az értékesítés nehezebbé válásakor éles fény vetődött a szegedvidéki gyümölcs rossz minőségére. A minőség javítására irányuló törekvések helyessége a válság éveiben vált legnyilvánvalóbbá, de megvalósításukat a befektetésekhez szükséges anyagi eszközök hiánya gátolta. Jelentős gátat képezett az az agrárolló, amely a mezőgazda- sági termeléshez szükséges iparcikkek árai és a mezőgazdasági termékek termelői ára között nyílt ki.65 A lakosság fogyasztóképességének, a belső piac bővülésének pedig az az „olló” szabott gátakat, amely a mezőgazdasági termékek és a belőlük készülő élelmiszeripari termékek árai között keletkezett. Ez az „olló” 1933-ban nyílt legszélesebbre. Ekkor a mezőgazdasági termékárak már 52%-kai voltak alacsonyabbak az 1929. évinél, viszont az élelmiszeripari termékek még csak 8%-kai olcsóbbodtak.”66 A pénzbevételek megcsappanása következtében növekedtek az adósságterhek. Mivel az adósságok a 30 pengős búzaárak mellett szaporodtak fel, a felére szállt árból származó bevételekből törleszthetetlennek bizonyultak. Míg 1928-ban az adósságteher a mezőgazdasági termelésből származó pénzbevételnek 78%-ára rúgott, 1930—1931-ben már 80%-kal, 1932—1933-ban pedig 229%-kal haladta meg a pénzbevételt. Ebben az évben csak a kamat és törlesztési teher a bevételek 25%-át emésztette fel. Még jobban érzékelhetőek az adósságterhek a birtok-kategóriánkénti adatok tükrében: a 100 holdon felüli birtokosok holdanként 95 pengős adósságterhével szemben a 20 holdon aluli birtokon 1 holdra 217 pengő adósság, az 5 holdon aluli törpebirtokra pedig holdanként 448 pengő adósság jutott.67 Ezen utóbbi adat igen figyelemre méltó a szegedi birtokok zömét kitevő kis- és törpebirtokok válság éveiben megroppant gazdálkodásának vizsgálatánál. 1930. április 5-én a polgármester előtt megjelenő tanyai küldöttségek elviselhetetlenné váló terheik enyhítését kérték. A pusztamérgesi kisbirtokosok a kisvasúti hozzájárulás 56 000 pengős rájuk eső részéből a hátralevő 30 000 pengő elengedését, a szentmihálytelekiek út- és kifolyóépítés 6000 pengős költségének elengedését kér63 KJ 1929. 15. old., DM, 1929. aug. 4. Szombaton kilenc vagon gyümölcsöt exportáltak Szegedről -— 1929. aug. 8. Nagyarányú gyümölcsexport volt a szerdai hetipiacon is. SZUN, 1929. aug. 18. Szegedről szombaton 15 vagon gyümölcs ment külföldre. 64 SZUN, 1930. szept. 4. Megakadt a szegedi gyümölcsexport. KJ 1930. 16. old. — SZUN, 1931. aug. 9. A város hatósága feliratot intéz a kormányhoz a gyümölcsértékesítés érdekében. — 1932. aug. 24. A rossz termés és a devizakorlátozás miatt alig volt az idén gyümölcsexport Szegedről. 65 Incze i. m. 232. old. 66 Uo. 236. old. Igen szemléletes példa erre a búza áresése és a liszt- valamint a kenyérárak alakulásának ellentmondása, amely a válság éveiben állandóan vitatott kérdésként tükröződött a szegedi sajtóban. 67 Szuhay i. m. 42. old. 190
