Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében
Tekéntetes Csongrád Vármegye által az Országos Öszveirás dolgában kinevezett Tekéntetes Küldöttség eleibe terjesztett nehézségei a külső öszveírónak. Tekéntetes Kiküldöttség! Szentesen az Országos Öszveírásnak folytatása alatt főképpen pedig a haszonvételeknek, és kárvallásoknak ki munkálásakor a két rendbéli nehézségek adták elő magokat: lör. Fen említett Mező Városbéli Lakosok által birt, és Esztendőnként kaszáltatni szokott Rétségnek az ö kaszáltatása szerént való öszveírását végben vinni az Instructionak 15dik Czikkelye értelmében, melly a Kaszálló, és Rétség köztt semmi különbözést nem tészen, kívánván azon tekén- tetböl is, mivel az említett Lakosok a kérdéses rétséget ámbátor az nékiek az Uraság által egy részben a legelőnek pótolása, más részben pedig a nádat termő helyeken az illető Urbariális nádiás fejében adattatott légyen, azt mind azon által ők nem mint legelőt, hanem kaszálót esztendőnként kaszálni szoktál, és így az Instructio 23ik Czikkelyének 8ik pontya szerént annak kaszáltatása mint extra seriale beneficium felveendő lenne, ezt hónnyi Öszveíró Ur ellenzetté azon oknál fogva, hogy azon rétséget, nem mint Kaszálót, hanem legelőt természete szerint tekénteni kelletik, és amúgy is annak tsekély hasznát: tsáté, káka, czetkény nagyobb részben teremvén benne, és az is akkor tsupán, midőn a gyakori kiáradásoknak vizei lefutnak róla, kaszáltatható lévén, a Lakosok szokták venni figyelmet, és tekéntetet nem érdemel. Hónnyi Öszve író Urnák ebbéli okait arra, hogy a többször elő hozott kétségnek felvévén anna knagyobb kiterjedését, haszna az öszveírásból ki hagyattasson, és egészlen elhalgattathasson, elegendőnek lenni nem vélem, annál is inkább, mivel ezen kérdés amint értettem, több öszveirandó helyeken is elő fogja magát adni, de e mellett Csongrádon is tekéntetbe vétetődtöt — úgy szinte 2or Hónnyi Öszve író Ur a Szengesi Községre nézve azoknak maleficiumjai közé számláltattn1 kívánta azon Summa pénzt, melly a Község által Gróf Keglevichtöl árendába bírt Pusztáért esz- tendőnkint fizetendő 4300 ezüst ftokbéli arendájából azon pusztán levő, és ezen egynéhány holdra menő közönségessen használt Legelőre esend — Mivel azonban a Szentesi Község azon haszonbérbe bírt pusztán lévő Szántó földeket a legelőt közösen használásra magának fen tartván, ujjonnan több oda való Lakosoknak, s szinte kibérlette, azon kibérelök pedig az egész arendális Summát meg adják és így a legelő ingyen marad, Hónnyi Öszve író Urnák fentebb kijelentett kívánságára, melly az Instructio 20ik Czikkelyére nem alkalmaztatható, reá nem állhattam. Ezen két rendbéli nehézségeket a Tettes Küldöttség eleibe az e végre a Tettes Karok és Rendek által hozott Kegyes Végzésnek értelmében terjeszteni, Véleményének a Tettes Karokhoz leendő bemutatása végett kötelességeim közé számoltam — maradván A Tekéntetes Küldöttségnek Szegváron September 15-én 1828. Kürthy Aloysius pm Külső Conscriptor. Tekéntetes Csongrád Vármegye által az Országos Öszveirás tárgyában állandólag Kinevezett Küldöttség eleibe terjesztett Észrevételei a Megyebeli Öszveírónak. Tekéntetes Kiküldöttség! Szentes Várossában folytatott Országos Öszveírásbeli munkálkodásunk alkalmával Külső Conscriptor Urnák nehézsége támadott a Tisza, és Kurcza Vizei kiöntései által formált Nádas Kákás Czet- kényes és Sásas Réten, a Lakosok által gyakoroltatni szokott kaszállas felett, annyira hogy azt, extra seriale beneficiumul akarja vetetni, mondván: hogy az Instructionak 15-ik Czikkelye, a Kaszálló és Rétség között semmi különbséget sem teszen, és ámbár azon Rét a Lakosoknak egy részben Legelőül, mvs részben Urbariális Nádiás fejében adatott; még is azt úgy használják mint ka- szállót, és így ugyan azon Instructio 23-ik Czikkelyének 8dik Pontja szerént annak használtatásat 2 17
