Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében
3. osztályú volt — 12 krajcár bérrel — 8818 6/8 pm, összesen 1763 Ft 45 kr bérrel. Ha az adófizetők 17 637 4/8 pm szántójának összes föltételezett bérleti díját összeadták, összesen 4850 Ft 18 6/8 kr-t kaptak (1 Ft=60kr). Némi eltérés volt, ha a bérleti díjat másként számították ki. A 24 kr, a 18 kr és a kétszer 12 kr összeadva 66 kr, ezt néggyel osztva megkapták az átlagos censust, 16 2/8 kr-t. (Rosszul számoltak, helyesen 16 2/4 kr.) Ezzel megszorozva az összes szántó — 17 637 4/8 pm — 4776 Ft 49 3/8 kr-t ad. Ez utóbbi számokat írták be a 6. rovat (rubrica) 1. és 2. oszlopába (columna). A szántók terméséből eleve leszámították a vetőmagot és a természetben fizetett földesúri kilencedet (nona). Az egyházi tizedet (decima) pénzben váltották meg az uradalomtól, amely a kegyúri jogokat gyakorolta. A vetőmag és a kilenced leszámítása után úgy vették, hogy minden Szentesen termesztett gabonafajta, tehát a búza (triticum), az árpa (hordeum), a kettő keveréke, a kétszeres (mixtum) és a zab (avena) egy pm földön 2 7/27 pm termést hoz átlagosan. (1 pm = 62,5l., búzából 50 kg, árpából 35 kg, kétszeresből 43 kg, rozsból 45 kg, zabból 25 kg. Természetesen más értékekkel is lehet számolni. A termésátlagnak és az átlagos áraknak a kiszámításához az 1820-tól 1826-ig eltelt hét év közepes értékét fogadták el. így az átlagosnak vett 2 7/27 pm-t megszorozták a szántóterületet pm-ben megadott nagyságával, és megkapták a 17 637 4/8 pm szántó tiszta termését: 39 847 H pm-t. Ezt is írták a 3. oszlopba. Ebből búza árpa kétszeres zab 7969 £ pm 7965 f| pm 7969 H pm 15 939 2/23 pm A számolgatások menetét itt átmenetileg megszakítva rá kell mutatnunk arra, hogy tulajdonképpen csak azt tudtuk meg, hogy mekkora volt a szántóterület, milyen gabonát termesztettek rajta. De nem tudjuk, mennyi az egyes gabonafélék vetésterülete, mennyi a hozamuk fajtánként, melyikből mennyi termett abszolút mértékkel mérve, hiszen minden kiszámított érték csak össze nemigen vethető számok átlaga. Tovább folytatva a számolást, az összeírok kiszámították a tiszta termés pénzértékét. Figyelembe vették, hogy a legközelebbi állandó piac Szegeden van, 3 posta- állomásnyi (statio) távolságra. így 1 pm búza 1 pm kétszeres 1 pm árpa 1 pm zab 1 Ft 8 4/5 kr 51 3/70 kr 24 i! kr 76 !? kr Ez összesen 2 Ft 51 3/20 kr, vagyis 168 kr. (Itt a biztosok rosszul számoltak, rejtély, hogy nem vették észre később sem.) Ezt négy felé osztva megkapták 1 pm gabona átlagos árát, 42 || kr-t. Ezzel megszorozták a tiszta termést (39 847 || pm), így 28 416 Ft 22*j| kr-t kaptak. Ez a szám került a 4. sorba. Ebből még levonták az egyházi tizedet, 360 Ft-ot, tehát maradt 28 056 Ft |-|| kr. Ez azonban még nem a tiszta haszon (purum lucrum) volt. Egy pm szántó átlagosan 2 7/27 pm szemet hozott tisztán. Ezt megszorozták 1 pm gabona átlagos árával, 42 || kr-ral, és megkapták 1 pm szántó tiszta hozamának pénzértékét, 1 Ft 36 2/3 kr-t. 13
