Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
azonban a költségvetésben e címen fedezet nincs”, — törölték az 1895. évi költség- vetésből. 1895. decemberében jelenti a főszámvevő, hogy „a hű és szorgalmas cselédek megjutalmazására megállapított 300 forint az 1896. évi költségvetésbe felvétetett ugyan, de a közgyűlés által töröltetett.”51 Évek múlva, 1899-ben a földművelésügyi miniszter rendeletet hozott, hogy a 40. évi szolgálat után díszérem jár a cselédnek. Vásárhelyről ezt válaszolták: „Ezideig azonban a rendőrkapitánynál a díszérem elnyerése végett senki sem jelentkezett. De a beérkezett jelentés szerint a kapitányi hivatalnak nincs is tudomása olyan gazdasági cselédekről, — vagy egyéb alkalmazottakról, akik szolgálati idejüknél fogva a díszéremre jogot formálhatnának.”62 Később magánhagyatékból mégiscsak sor került a cselédek jutalmazására, — dehát mit ér a csepp a tengernek? Ismeretes, hogy a Viharsarokban milyen óriási szerepe volt az agrárproletárok öntudatra ébresztésében, szervezésében az SZDP-nek. Közismert a Szántó Kovács vezette agrárszocialista megmozdulás is. Mi a cselédek szerepe ezekben? Mint külön réteg nem jelentkeznek. Megkötöttségük — gazdájuk engedelme nélkül el se hagyhatták szolgálati helyüket —, munkával való agyonhalmozásuk még a lehetőséget is kizárta annak, hogy ilyen olvasókörökbe, népgyűlésekre eljussanak. De szüleiken, testvéreiken keresztül a cselédek is értesültek mindenről. Kisebb korukban maguk is részt vettek május elsejei felvonuláson. Elvétve akadt olyan cseléd is, aki szabadnapot kért május elsejére, s ezt a szerződéskor ki is kötötte. A cselédélet sok keserűsége olyan nyomot hagyott, hogy annak bilincseiből kiszabadulva keresni kezdték az agrárproletárok kilátástalan életéből kivezető utat, a politikai mozgalmakat. Burzsoá jogi szerzők is megsejtettek valamit az idők változásából. Szakmai munkáikban hangot adtak annak a fölfogásnak, hogy a szolgálati szerződés inkább megbízás, mint bérleti szerződés.53 Felismerték, hogy a cselédkérdés kinőtt a magánjog keretei közül, társadalmi kérdéssé vált. Dr. Meszlényi Artúr szerint: „Ma már a társadalmi osztályharcok korát éljük, amelyben a küzdelem a kivívott jogi egyenlőségen túlmenve a társadalmi egyenlőség körül folyik, amelyben munkavállaló és munkaadó mint két szorosan szervezett ellenséges tábor áll egymással szemben mindenütt, ahol csak szolgálati szerződést kötnek.”...54 Az már más lapra tartozik, hogy a cselédkérdés gyökeres megoldása csak egy egészen új társadalmi közegben vált lehetségessé, a cselédség intézményének felszámolásával. 16CsmI (HF) Uo, 3787/1895 62 CsmL (HF) Hódmezővásárhely város főispánjának iratai 156/1899. 53 Grosschmidt Béni: Emlékkönyv. Budapest, 1912. 16. p. 51 Meszlényi Artúr: A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból (in Jogállam) Budapest 1905. 104. p. 9 129
