Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében
zsidók 204 távollevők (absentes) 268 kiszolgáltak (capitulantes emeriti) 78 nem helyi illetőségűek (extranei) 9 1828-ban születtek (nati) 4 473 meghaltak (mortui) 2 833 A vármegye évről évre elkészítette a maga rovásos (dikális) összeírását. Ebben számba vettek mindenkit és mindent, aki, ill. ami adó alá esett: személyeket, állatokat, földeket, malmokat, mindenféle jövedelmeket és haszonvételeket. Ezekre adóértékük arányában bizonyos számot (dika) róttak ki. Amikor 1830-ban — föltehetőleg már az országos összeírás alapján — Csongrád vármegyére 33 057 Ft 51 kr hadiadót rótt ki a kormány, a közgyűlés egy küldöttséget bízott meg ennek és a 43 882 Ft 28 1/8 kr megyei háziadónak a fölosztására.12 Az aprólékosan kidolgozott adókiro- vási kulcson13 rajta van az 1 rovásra eső hadiadó (1 Ft 36 kr) és a háziadó (2 Ft 7 kr), ezeket az összegeket úgy kapták meg, hogy a megyére portaszám szerint kivetett összeget elosztották a dikák (rovások) számával (20 731 7/8). Az egyes adózók állami és megyei adóját tehát úgy számították ki, hogy a rovások számát megszorozták az egységnyi hadi-, ill. háziadóval (1 Ft 36 kr-ral, ill. 2 Ft 7 kr-ral). Az összeírások betöltötték feladatukat: az adót ki lehetett vetni a következő katonai évre.14 Szentes mezőváros összeírása Szentesen 1828. augusztus 14-én kezdődött. Az összeíró biztosokon kívül jelen voltak a tiszántúli járás főszolgabírája és annak szentesi kerületi esküdtje, a Károlyiuradalom itteni tiszttartója és Szentes választott képviselői: id. Lakos Mihály bíró, Boros Sámuel jegyző, Sebők János esküdt, Horváth László jegyző és Piti József másodbíró. Mivel Szentesen négy kerület volt, az egyes kerületek választott képviselői is segítették az összeírást: az 1. kerületben Dezső Mihály esküdt, Oláh Mihály, Keresztes János, Szépe János és Füsti Sámuel telkes gazdák, Czakó András és Mari András zsellérek, Szilágyi István házatlan zsellér; a 2. kerületben Horváth István esküdt, Szabits József, Grétzi Péter és Koncz István telkes gazdák, Jeney István és Sziládi Mihály zsellérek, Rab Mihály házatlan zsellér; a 3. kerületben Kátai József esküdt, Pászti Mihály, Vetseri Dániel, Mezei János és Janó Pál telkes gazdák, Szarvadi István és Molnár Sándor zsellérek, Elekes István házatlan zsellér; a 4. kerületben Kováts István esküdt, Dömsödi Antal és Szántó Márton telkes gazdák, Rúzs János zsellér, Szíjjártó Imre házatlan zsellér. Ez a népes küldöttség még kiegészült, amikor szóba került a Tisza és a Kurca közé eső rétek használata: az tudniillik, hogy a város urbáriumában ezek nádló rétként vannak följegyezve, és bizonyára kaszálóul is szolgálnak —- tehát a város 12 CsmL (SzF) IV. A. 3. b) 1830: 1171. sz. Tekintetes Nemes Csongrád Vármegye Hadi és Honnyi adójának Fel osztása az 1830/31-ik Esztendőre. 13 Az 1828-ban készült adókirovási kulcs: CsmL (SzF) IV. A 3. b) 160. d. 1828: 1051/a sz. 14 A katonai év nov. 1-én kezdődik. 10
