Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Varsányi Péter István: Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból

és pecsétekkel erősítetvén meg; az egybegyülekezett öszvesség kívánatához képpest Báró Eötvös Josef Úrnak Cultus ministerének felterjesztendő. Kelt az Egyházi gyülekezetre (congressusra) felküldendő követek megválasztása alkalmával 1848-ik év Május hó 8/20-án — Várad-Velenczén tartott népgyűlésből

Nagyváradi G.n.e. Consistorium.”

Ugyanez a konzisztórium 1848. május 22-én — értesülvén Csernovits Péter megbízatásáról — „...örömét jelenti ki a Kir. Biztosnak a G.n.e. Congressusra is Kir. biztossá lett kineveztetésén”.35

Érdemes egy pillanatra elidőzni loan Drago? személyénél, sorsának későbbi alakulásánál (bizonyítandó, hogy a beadványban foglaltak fedték a valóságot). A Bihar megyei szolgabíró 1848 szeptemberében a pénzügyminisztérium titkára lett, 1849. február 21-én kormánybiztos az aradi egyházmegyében. Április 14-én tárgyalásokat kezdett az Avram láncú vezette román felkelőkkel, akik Hatvani Imre meggondolatlan katonai akcióját követően — szószegéssel gyanúsítva — megölték, így lett loan Drago§ a magyar—román megbékélési kísérletek mártírja.

A magyar forradalom és szabadságharc további menete, s abban a nemzetiségek szerepe ismeretes. Közleményünkben idézett és ismertetett okmányok viszont még a békés megegyezésre törekvés dokumentumai; igazolva azt, hogy 1848 tavaszán voltak olyan szerb és román politikai tényezők, amelyek az együttműködést keresték, hogy még nem volt az ügy vesztett helyzetben. Még lett volna lehetőség az események kedvezőbb irányba fordítására. E vonatkozásban tartjuk érdemesnek és indokoltnak az eddig elfekvő iratok közkinccsé tételét. 55

55 Csernovits iratai, ill. Kivonat 186. sz.

101