Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Varsányi Péter István: Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból
Ezeknek előre bocsájtása után, megbízatásunknak az egyház-gyülekezet elhalasztását s Temesvárra áttétetését tárgyazó első pontját tekintőleg, a közohajtás önnek e részben tett intézkedése által már megelőzve lévén: ez iránt kifejtett reményünk, s Önnek loyalitásában helyezett bizodal- munk csak megerősödött, — ha ugyan még erősödhető vala — kebleinkben azomban a legöszin- tébb hála-érzet támadott. Megbízatásunk második pontját illetőleg, az érsek-metropolita úr által az egyes püspöki megyékre tett aránytalan s ekként törvénytelen felosztása fentebb hiteles adattal kimutatva lévén (...) az újjabbi választást mindezeknek, valamint az egyházi, úgy a világi és vég-őrvidéki követekre nézve szoros megtartásukkal elrendeltetni kérjük, küldőink szellemében, s nevében kinyilatkoztatván, hogy e külömböző nyelvű két nemzet közötti aránynak, a románokat is magok rovatában ösz- tönszerűleg fölírni megszokott s legnagyobbrészt szerb, s ekként érdekelt esperesek és papok általi följegyzését hite1 esnek elismerhetni semmi kép sem fogjuk. Az előterjesztettekből eléggé kitetszvén, hogy mi egyházi, nevelési közoktatási, s alapítványi ügyeink szerb hitsorsosink általi kezelésében meg nem nyugodhatunk: ezeknek kezelésére a román ajkúakra nézve egy külön osztályt alakíttatni, s abban közbizalomban álló valóságos román ajkú nem egyesült egyéneket alkalmaztatni kérünk, valamint utasításunk folytán, a többi román küldőt társainkal tartott tanácskozmány után f. hó 21-röli gyűlésükben megállapított, és az összes Mi- nisteriumnak benyújtott kérvény magunkal közöltetvén: e kérvényben előterjesztett s különössen a cultus ministerium köréhez tartozó többi kérelmi pontokat is magunkéivá teszszük, nem külöm- ben végre, az abban kifejtett kiindulási-elveket küldőink szellemében mi is osztyuk. Költ Pesten Május 22-én 1848. Illiev István alesperes és Szent Szék Ülnöke Jorgován Miklós népjegyző Nikolae Czarán kereskedő Bogdán Vincze ügyvéd.” A temesvári és a „Temes püspöki megyebeli” románok folyamodványa — támogatást remélve — a magyarországi románok pesti gyűlésének asztalára került 1848. május 23-án. A következő határozat született: „Jelen folyamcd\ ány a Temesi püspöki megye öszves nép küldöttei által a Magyar honi románok küldötteinek Pesten alóli írt napon tartott gyűlésének mellékleteivel egyetemben bé mutattat\án, minekutána e tárgy iránt az öszves képviselők hason nemű határozatot tettek, s azzal a Cultus Ministeriumhoz már járulandok valának: a két levelet, s annak irányát magunkévá tévén, a Temesi püspöki megyebeli nép jelen kérelmét öszves kívánatunktól kiegészítve terjesztjük fel. Költ Pesten Május 23-án 1848. Gozsdu Manó választott elnök Drágos János tollvivő.”31 A kikindai zavargásokra hivatkozva rendelte el István nádor és Eötvös József, hogy az egyházi kongresszust egy hónappal későbbre, azaz „ó szertartás szerint” június 15-re (vagyis 27-re) tegyék át; s azt ne Karlócán, hanem az 1790-i kongresszus helyén, Temesvárott tartsák meg.32 31 Gozsdu Manó ügyvéd; loan Drago? (1810—1849) román nemzetiségű Bihar megyei szolgabíró, a népképviseleti országgyűlésen liberális képviselő. 33 Magyar Országos Levéltár 1848—49. H. 58 7. kútfő 3. c. /1848. g. n. e. sz. A határozatot közli Pap Dénes id. m. I. 111—112. old. 7* 99
